Márianosztrai Fegyház és Börtön

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Márianosztrai Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet a Pest megyei Márianosztra községben. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

[szerkesztés] Története

• Az intézet legrégebbi részének helyt adó pálos rendi kolostorépületet 1352-ben, I. Lajos király alatt emelték. Miután II. József császár a rendet feloszlatta az épület állami tulajdonba került.
• Az 1848–1849-es forradalom leverését követően megnövekedett bűnözés miatt az osztrák kormányzat a régi kolostorépület átalakításával alakíttatott ki országos börtönt, női fogvatartottak számára. Az átépítésre 1857-ben került sor.
• Alapító okirata szerint 1858-ban létesült. A büntetés-végrehajtási feladatokat a Szent Vince rendi apácák látták el. A nővérek bérbe kapták az intézet működtetését, és zárdaszerű fegyintézetet szerveztek meg.
• Az I. világháború alatt a kémkedés miatt elítéltek és a fiatalkorúak fogvatartására jelölték ki.
• 1939-től politikai elítélteket helyeztek el az intézetben.
• 1944 júniusában a magyar hatóságok közreműködésével 200 fő zsidó származásúnak minősülő fogvatartottat deportáltak német haláltáborokba.
• A II. világháború alatt az intézet a frontvonalba került. A harcok és az azt követő zavaros állapotok során az objektum és a hozzá tartozó gazdasági épületek súlyos sérülést szenvedtek.
• A helyreállítást követően 1848-ban szigorított dologházat és fogházat rendeztek be az épületekben.
• 1950 májusában a fegyház működtetését az ÁVH vette át. A női elítélteket sátoraljaújhelyi és kalocsai börtönbe szállították át Ismét a politikai elítéltek fogva tartására jelölték ki. A 900 fő fogva tartására szolgáló komplexumban 2000 fő körüli fogvatartotti létszám állandósult.
• 1956-ban békés körülmények között került sor a fogvatartottak szabadítására, az épületben mindössze 55 köztörvényes elítélt maradt.
• Az 1956-os forradalom után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogva tartó intézete volt az országban.
• az 1961-es „kis amnesztia” után a politikai elítélteket Budapestre szállították, ekkortól a köztörvényes elítéltek mellé ide kerültek azok is akiket a bíróság kényszergyógyításra ítélt.
• 1991-ben a pálos rend visszakapta az objektum nem büntetés-végrehajtásra szolgáló részét.

A fogvatartotti munkáltatás kötélfonó- és labdavarró üzemben, illetve könyvkötő műhelyben kezdődött a Balassagyarmati börtön telephelyeként. 1976-ban létesült a Börzsöny Vegyesipari Vállalat. 1979-ben üzemcsarnok és kazánház épült. Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Nostra Vegyesipari Kft. szolgálja.

A Márianosztrai Fegyház és Börtönben sok híres és hirhedt személyiség raboskodott.

[szerkesztés] Irodalom

• Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon (1997.)
• 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról