Ludányhalászi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség | Szécsényi |
| Rang | község
|
| Terület | 21,20 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3188 |
| Körzethívószám | 32 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Ludányhalászi község Nógrád megyében, a Szécsényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ludányhalászi Budapesttõl mintegy 90 km-re, Nógrád megye északi szegletében, az Ipoly folyó teraszán helyezkedik el. Az Ipoly folyó völgye ma is az érintetlen természet jegyeit viseli magán. A falu a folyó széles völgyének szélére, árvízmentes magaslatra épült. Ezzel együtt a tavaszi áradások jótékony hatása érezhetõ kiváló minõségû rétjének üdeségében, valamint a falut körülvevõ tórendszer vízutánpótlásában.
A világörökség részeként megismert Hollókõ és az Európa diplomás ipolytarnóci õsleleteket összekötõ közlekedési út vonalán, - Szécsény várostól 5 km-re - találunk rá a közel 6 km hosszú falura, ami ezzel Közép-Európa leghosszabb faluja. Megközelíthetõ Budapest útirányából a 2-es 22-es közlekedési útvonalon keresztül, vagy Hatvan felõl a 21-es majd a 22-es fõúton át Szécsényig és onnan letérve Ludányhalász felé. A település vasútállomással rendelkezik, itt vezet a Balassagyarmatot Ipolytarnóccal, illetve Szécsényt Ipolytarnóccal összekötõ vasútvonal.
[szerkesztés] Története
Több kis település fuzionálásával jött létre Ludányhalászi. A történelem IV. Béla óta õriz emléket a késõbb összevont településekrõl.
Halászi a Balassák õseinek birtoka volt 1250 körül. Török hódoltság 1500-ban, 1700-ban pedig Ráday birtok. 1800-ban Gyürky és Pejacsovich grófok az urai. A halászi lakosok 1802-ben egy barokk jellegû kõkeresztet állítanak a falu központjában. 1820-ban feljegyzik: „a falut körülvevõ tó halban, de fõleg csukában bõvelkedik”
- Nógrád-Ludány
- Itt is a Balassák õsei az urak 1250 körül. 1301-ben már a meglévõ Szentlélek templomról és plébánia házról írnak. Ez a templom 1688-ban már romos és 1760-1761-ben építik újjá. A települést 1820-ban Alsóludány és Felsõludányként emlegeti a történelem. Alsóludány Ráday, Felsõludány Balassa birtok. A Vármegyék Monográfiája így jegyzi: „Ludány 1934-ben Magyar kis község, körjegyzõi székhellyel, postája, távírója, vasút állomása, Valent Lajosnak pedig gõzmalma van.” Az 1900-as évek elején kezdett kiépülni a falu Horka elnevezésû településrésze.
- Horka
- Az Ipoly áradásaitól nem veszélyeztetett magaslaton létesült. Kezdetben gazdasági épületek, vagy gazdaságot mûködtetõ zsellérek nyári, majd állandó lakhelye. Késõbb a község fejlõdésének vonzó színterévé vált. Szívesen építettek itt a fiatalok korszerû családi házakat. Ma Horka a legfiatalabb falurész, teljes közmûellátással.
1948-ban az említett települések fuzionáltak. Az új név: Ludányhalászi.
A falu 1995. évi közigazgatási besorolása: Nógrád megyében független polgármesterrel és független képviselõtestülettel rendelkezõ község.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Vizek
A község vizekben gazdag település. A falu alatt mintegy 800 méterre folyik az Ipoly , mely a községnek és az országnak is határfolyója. Az Ipoly mellett hatalmas öntésterület van, melynek szerepe meghatározó az itt élõ állatvilág élõhelye szempontjából.
Megélénkül itt az élet a madár-vonulások során. Honos itt a feketególya, a vetési lúd is elõfordul. Élõhelye ez a terület a vadrécének, szárcsának, nádi rigónak, valamint számtalan vízi és parti madárnak. Olykor még jégmadarak is elõfordulnak a vizek mentén. A ragadozó madarak közül meg kell említeni a karvalyokat, ölyveket, réti héját. A sok vizes élõhelynek köszönhetõen a fehér gólyák kedvenc fészkelõhelye községünk. Egy-egy szezonban 10-15 gólyafészeknek is vannak lakói. Költeni rendszeresen visszajárnak és van olyan év, hogy kétszer is költenek.
Az Öreg-tóban és partján ritka növényeket is megismerhetünk és egy vidracsalád is él itt a halak bánatára.
[szerkesztés] Horgászat
Az északi horgászvizek jelentõs horgászegyesülete mûködik a 30 hektáros Pontyos-tó, valamint a 2,6 hektáros Kis-tó vizein. Ezek a tavak a környék horgászainak igen kedvelt horgászvizei. A víz tiszta, a hal jóízû, a fogás gyakori, a vendégeket pedig szívesen látja az egyesület.
A tó partján horgászbolt és büfé szolgálja a horgászokat és vendégeiket.
Szeretettel vár minden horgászót az Öregpotyka Horgász Egyesület!
[szerkesztés] Csónakázás
A romantikát és a természetet kedvelõk igénybe vehetik a csónakkölcsönzõ szolgáltatását az Öreg-tó vizén, ahol gyönyörködhetnek a háborítatlan természet szépségeiben. A szabadidõ park területén kialakított szabadtéri tûzrakó helyek, padok, asztalok és a játszótér biztosítják a pihenést, kikapcsolódást.
[szerkesztés] A Nagytemplom
1301 elõtt épült, mert ekkor már, mint meglévõt említi a történelem. A Pápai Tizedjegyzék 1332-1337-ben plébánia és a templom mûködését említi. 1889-ben a templompusztító tûzvészben leégett és ezt követõen teljesen átalakítják. Védõszentje Szent András apostol lesz.
- Külseje
- Vaskos homlokzati középtorony. A második emeleten félköríves ablakok, csúcsív, óra, párkány, új gúlasisak. A kórus felé a régi hajórészen két-két ablak. A kórusrésznél az oldalfalakon egy-egy ajtó.
- Belseje
- Eredetileg a torony alja volt a szentély. Ma ez a sekrestye. Keresztboltozatos és három boltíves. A szentély fiókos cseh süvegboltozású. A szentély felõli régi két barokk boltívet áttörték és két mellékhajót építettek hozzá. Ívnyílásos falazott orgonakarzatot építettek és mögötte félemelet magasságban helyezték el az orgonát.
A fõoltár tabernákuluma egyszerû barokk. Mellette egy-egy térdelõ angyal szobor. Az oltár Mária szobra új. Az átépítés során még a régi, fõhajóban egy-egy mellékoltárt is építettek.
[szerkesztés] A Ráday kastély
Építését Ráday Pál 1700-ban kezdte. Ráday középbirtokos nemes volt, mûvelt személy. Több nyelven beszélt kifogástalanul. A Nógrádi rendek 23 évesen választják meg jegyzõjüknek. 1703-ban Rákóczi hûségére áll, belsõ titkára lesz. Késõbb erdélyi kancellár. Az épület egyemeletes klasszicista lakóház, fõhomlokzaton középrizalittal, 5+3+5 tengellyel. Az épület a történelem során különbözõ intézmények foglalták el. Volt kolostor, Szövosz iskola, szeretetház, napjainkban pedig szociális otthon. 50 hektáros kertje védett terület a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt. A kastély és kertje engedéllyel látogatható.
[szerkesztés] A "Tiroli ház"
Nevét nem építészeti stílusáról kapta, hanem csodálatos virágkoszorúiról, melyek kora-tavasztól késõ-õszig illatoznak. Csak muskátliból 28–féle van. Az embernagyságú datúrák négy színben pompáznak szimpla és teljes virággal.
[szerkesztés] A falu további épített emlékei még...
...az 1802-ben épült barokk jellegû kõkereszt, a szintén barokk jellegû plébániaház, valamint a halászi kápolnaiskola és a háborús hõsi emlékmûvek.
Sajnos a régi népi építészet remekei közül ma nincs mivel büszkélkedjen a falu, mivel a régi palóc házakat átalakították, nem gondolva az építészeti emlékek megõrzésére sem.
Based on work by