Lovas

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.99256° k. h. 17.95925°

**Lovas**
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Kistérség	Balatonalmádi
Rang	község
Terület	5,94 km²
Népesség
Összesen: 365 fő (2001) Népsűrűség: 61,45 fő/km²
Irányítószám	8228
Körzethívószám	87
Térkép é. sz. 46.99256° k. h. 17.95925°	település Mo. térképén

Lovas község Veszprém megyében, a Balatonalmádi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Lovas község a Balaton északi partján, a Királykút völgyének kapujában fekszik. A Balaton-felvidék egyik gyöngyszeme. Közvetlen szomszédai: Paloznak, Felsőörs és Alsóörs. Nyugaton az Öreghegy és a Kishegy szőlőskertjei övezik. A két hegy között folyik a Séd, amelynek vize évszázadokon keresztül több malomnak nyújtott energiát. Ezt a részt ma is Malomvölgynek nevezik. A község területén murvabányászat közben a régészek őskori festékbányát találtak, amelyet ez emberiség történetének egyik legősibb festékbányájának tartanak.

[szerkesztés] Története

Lovas Magyarország nyugati felén, a Balatontól északkeletre fekvő, alig 400 lelkes község, amely a Balatonfüred-csopaki borvidékhez tartozik. A település 1951-ben vált világszerte ismertté. Ekkor fedezték fel a község határában a Kr. e. 30-40 ezer évvel ezelőtt működő festékbányát. Az őskori telepen mintegy 100 csonteszközt, s több kőeszközt találtak. Az ősember a kultikus célra használt vörös festékkel kiterjedt kereskedést folytathatott. Az őskortól lakott vidékre 900 után telepednek le a magyarok, akiknek életét az első oklevélig (1290) a régészeti leletekből ismerjük meg. A szőlőműveléssel, halászattal, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó lakosok a XIII. században kőtemplomot építettek, amelyet 1754-ben barokk stílusban átépítettek. A község életét a XIII. század végétől az 1945-ig, a nagybirtokok felszámolásáig a veszprémi káptalan határozta meg. A jobbágyok 1848-ban felszabadultak a földesúri függés alól, s föltulajdonosokká váltak. A község népe a XVII. században a református hitre tért át. A XVIII. Században a káptalan egy részüket visszatérítette a katolikus hitre, s 1753-ban nekik adta a templomot és a parókiát. A lovasi katolikus egyház a paloznaki plébánia filiája lett. A reformátusok 1858-ban iskolát, 1910-ben templomot építettek maguknak.1945-ig a református gazdák irányították a község és a hegyközség ( promontorium ) életét. Lovas hagyományos paraszttársadalma 1945 után felbomlott. Az egyéni gazdálkodást 1951-től a termelőszövetkezeti gazdálkodás váltotta fel. A XX. Század második felében a községben városias infrastruktúrát építettek ki, a lakosság többsége az iparban, kereskedelemben és szolgáltatási szférában helyezkedett el. Napjainkban a falusi turizmus jelentősége is megnőtt.

[szerkesztés] Nevezetességei

A község területén murvabányászat közben a régészek őskori festékbányát találtak, amelyet ez emberiség történetének egyik legősibb festékbányájának tartanak.