Lajoskomárom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.84160° k. h. 18.33715°

**Lajoskomárom**
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Kistérség	Enyingi
Rang	nagyközség
Terület	75,67 km²
Népesség
Összesen: 2336 fő (2001) Népsűrűség: 30,87 fő/km²
Irányítószám	8136
Körzethívószám	25
Térkép é. sz. 46.84160° k. h. 18.33715°	település Mo. térképén

Lajoskomárom nagyközség Fejér megyében, az Enyingi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Története

Lajoskomárom község hazánk egyik legfiatalabb községe. A 18. század végén még egy hatalmas, sűrűn benőtt erdő terült el a mai Lajoskomárom helyén.

Ezt a területet az enyingi székhelyű Batthyány család birtokolta, akinek Mezőkomáromban is voltak birtokai, s Lajoskomáromot, azzal a szándékkal hozta létre, hogy viszonylag hatalmas átmérőjű földjeit gazdaságosabban meg tudja műveltetni jobbágyaival. Ezért herceg Batthyány Lajos egy országos körlevelet tett közzé, jófajta kedvezményeket ígérve az ide letelepülni szándékozóknak. A földesurat szolgáló betelepülők 1803-ban kezdték megszállni a kijelölt területeket; ezért a fentiek szerint telepített község a Lajoskomárom nevet kapta. Az ozorai úttól nyugatra elterülő földterület már nem Lajos hűbérúré, hanem öccséé, Fülöpé volt, ezért ez a terület a Fülöp-hegy nevet kapta. Ide szőlőt telepítettek, amely mind a mai napig művelés alatt áll, sőt kellemes kikapcsolódást nyújt a pincesori séta az ide látogatóknak.

A Batthyány család Lajoskomárom házhelyeit főúri rangjának megfelelően a "H" betű alakjában jelölte ki. Itt kaptak egy kis magyar hold területű házhelyeket, szessziót, páskomot, szőlőföldet az ország minden tájáról érkezők; svábok, tótok és magyarok, sváb többséggel. Az itt lakók már a 19. század végén megalapozták szakmai hírnevüket az állattenyésztés és a növénytermesztés területén, és a 20. század első harmadában -az országban először -önsegélyező egyesület alakult a termelők között, egymás kárainak enyhítésére. A falu címerét és zászlaját 1993-ban készítették, amely a három felekezetre, és a mezőgazdaság túlsúlyára utal.

A falu mély talajvizű löszös síkságon fekszik, a löszréteg vízi hordalékra és homokos, agyagos pliocén rétegekre épült. Vizei a hátakat határoló asszóvölgyben futnak, a felesleges csapadékvizet a község déli határán átfolyó Kutas-ér vezeti le. A patakon 1879-ben hozták létre az első tavat, melynek zsilipjét 1880-ban készítették el. A kútvölgyi tó nyugati részén jelölték ki 1879-ben a kenderáztató helyet, a többi részén a lovakat úsztatták. 1941-ben kérte Hahn János, hogy újabb halastavat hozhasson létre. Ma öt horgásztó szolgálja a szabadidős tevékenységet. A Kutasi tavon az 1931-ben az elhatározott leeresztés és tisztítás kapcsán 1932-ben strandfürdőt alakítottak ki. Ekkor természetesen a kenderáztatás megszűnt. A strand kialakítását a község jegyzője igen jó megfigyeléssel indokolta: "A községnek közfürdője nincs, így évente a nyári időszakban valóságos népvándorlás indul meg a Balaton felé, hogy ott felüdüljenek. A Kutasi tó hozzáférhetőségénél, pormentes, vadregényes fekvésénél fogva egy közfürdő létesítésére rendkívül alkalmas." A Kutasi hidat 1878-ban áthelyezték, majd a strand építésekor újjáépítették. A határban talált hévízforrás még kiaknázásra vár, nagy reményeket fűznek hozzá a községbeliek.

Az I. világháború után, a lakosság a temető felé vezető út mentén gesztenyefákat telepített, a háborúban elesett lajoskomáromi emberek emlékére. Minden áldozatnak egy-egy fát ültettek. Ez lett a gesztenyefasor, ide épült az óvoda majd később az iskola is, amely előtte a háború előtti egyházi iskolák különféle épületeiben szétszórva működött. Ha tovább sétálunk a fasorban, a temetőbe érünk. Itt találjuk az 1991-ben áthelyezett - a védett Gesztenye fasor háromszögébe- emlékparkot, amelyben az I., és II. világháború, valamint az 1956-os hősi halottak emlékoszlopát állították fel. Az első világháborúban 80, a másodikban 88, az 1956.os forradalomban egy lajoskomáromi személy vesztette életét.

Lajoskomáromnak hátrányos a közlekedés-földrajzi adottsága: csak alacsonyabb rendű közúton érhető el, illetve a 64-es számú főközlekedési úthoz bekötőúttal csatlakozik, annak ellenére, hogy a község mindenkori vezetése igen erősen szorgalmazott minden közelebbi vasútépítést. 1891-ben például nagy részvényvásárlást ígértek, ha a Veszprém-Enying-Dombóvár között tervezett helyiérdekű vasút megépül, és az a község határát érinti. Ez a terv azonban az uradalom tiltakozásán megbukott. Vasútvonal tehát nem érinti a községet.

A falu három temploma közül az evangélikus épült fel elsőként, 1817-1822 között a hívek erejével. Ezt az épületet 1911-ben 1967-ben, majd 1999-ben renoválták. A templom 400 férőhelyes. A harangokat az I. világháború idején beolvasztották. Helyettük 1922-ben készültek az új harangok. Az evangélikus templom orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Oltárképe Jézust a Gecsemáné kertben ábrázolja.

Az órapárkányos, hagymasisakos tornyú református templom 1912-ben épült. Harangjait az I. világháborúban szintén beolvasztották, és 1924-ben illetve 1929-ben öntöttek új harangot. A falu római katolikus templomát Hornig Károly költségén építették. Alapkövét 1900. június 13-án helyezték el, a harangokat és az új templomot 1901-ben áldották meg. Az orgonát a püspök támogatásával a hívek vásárolták. A templomot 1943-ban, majd 2000-ben tatarozták. 1961-ben a községben megépült közös fedezeti forrásból az új mozihelyiség 250 férőhellyel. Itt mind a mai napig, hetente egyszer van filmvetítés, de tartanak itt közgyűléseket is. Az orvosi rendelőt 1965-ben korszerűsítették, majd a helyén 1983-ban új egészségügyi központot építettek, melyet ekkor dr. Oravecz Éva főorvos vett át. Az épületben körzeti orvosi, fogorvosi rendelőt, fizkoterápiás- gyermekgondozót és két orvoslakást alakítottak ki. Zöldkeresztes védőnő és jól felszerelt laboratórium is működik itt az önkormányzat hathatós segítségével. Rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat a faluban. A gyógyszertár 1971-től működik, 1996-tól magánpatika lett, vezetője dr. Kováts Györgyné.

Az óvoda 1891-től működött, önálló épületet azonban csak 1939-ben kapott. 1958-novemberében adták át az új óvoda épületet, amit az 1970-es években bővítettek. Ma Középbogárdon 30, Lajoskomáromban 100 férőhelyes óvoda működik, az utóbbi, a 2002-ben elkészült tornaszobával. Lajoskomáromban 1975-ben nyílt meg az Ifjúsági Klub, amely művelődési ház jellegű feladatokat is ellátott a könyvtárral együtt, amely már 1959 óta szolgálta az olvasni vágyók igényeit. A rendszerváltáskor a klub az egykori MSZMP székház épületébe költözött, itt kapott helyet az 2001-ben megnyílt Teleház is.

A községben kábeltévé hálózat működik, és 1993 óta, havi egy alkalommal való jelentkezéssel a Falutévé is tudósít magazinműsorával, a községben és környékén zajló eseményekről. 1992. december 12-én adták át az Agape Evangélikus Szeretetházat, melynek létrehozásában az evangélikus egyházat német testvérgyülekezet tagjai is segítették. Igazgatója Decmann Tibor lelkész, vezetője Reizinger Márta. 1996-ban az intézményt már bővítették is, a bővítés során összesen 25 szobát alakítottak ki.

Lajoskomárom, testvér-települési kapcsolatot létesített a bajorországi Haag településsel. 1992-ben Lajoskomárom bemutatkozott a bajor ipari és mezőgazdasági vásáron. Évente érkeznek küldöttségek Nürnberg környékéről, az evangélikus egyház rézfúvósai Plochingen muzsikusaival ápolnak rendszeres kapcsolatokat. Haag ajándékozta az utcanévtáblákat és a Mesterségek fáját Lajoskomáromnak.

Az önkormányzat tagja a Megyei Lovas Szövetségnek. A községhez tartozó Sáripusztán lótenyésztéssel foglalkoznak. Lajoskomáromban évente megrendezik a Rózsa István emlékére elnevezett lovasversenyt.

Lajoskomáromnak napjainkban 2493 lakója van ebből 550fő Középbogárdon, 54fő pedig Sáripusztán él, többségük a mezőgazdaságban dolgozik, ám egyre többen kényszerülnek az iparban elhelyezkedni.

A falu -szemre és lélekre kellemes benyomást téve-, széles utcáival, ápolt parkjaival és örökzöldjeivel rendkívül látványos,. Közbiztonsága jó, szolgáltatásai magas színvonalúak, a Balatonhoz való viszonylagos közelsége, az egykori melegvizes fürdő lehetőség szerinti újraindítása, és a környezetében kialakítandó szabadidős park egy vonzó idegenforgalmi hely lehetőségét hordozza magában." A hivatalos honlapról idézve.