Kvékerizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A A Barátok Vallásos Társasága, vagy közismertebb nevükön a kvékerek egy vallási közösség, ami Angliában alakult meg a 17. században.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Liberális Kvékerek
[szerkesztés] Kik Ők?
A Kvékerizmus egy keresztény gyökerekkel, de rögzített hitvallás nélküli felekezet, mely istentisztelete csenden és a lélek hallgatásán alapul. Kvékerek az igazságot, egyenlőséget és egyszerűséget gyakorolják és a békéhez vezető ösvényeket követik. A 17.századi Angliában Cromwell Olivér vezette polgárháborúk idején alakult vallásos közösség hivatalos neve ugyan „Barátok Vallásos Társasága"", de köznapi szóhasználatban főleg Kvékerek, vagy Barátok néven ismertek. Központi tanításuk az, hogy Isten Lelke mindenkiben benne van (amit “Benső Világosság”-nak neveznek) és csak arra figyelnek, életvitelükben, beszédükben és öltözködésükben egyaránt nagy gondot fordítottak a “Világ”-tól való távolságtartásra.
Az 1840-ben történt Gurneyita-Wilburita szakadás során alakult ki a liberális vonalat követő Gurneyita ágazat, mely az 1870-es évek evangélizáló feléledési mozgalmaitól kölcsönzött módszereket vezetett be és napjainkban csaknem megkülönböztethetetlenek a liberális kereszténységet képviselő többi csoportosulásoktól.
[szerkesztés] Istenképzet
Változatos hitek az anyagtalan, lélek-szerű személyes Istentől egészen a személyes Isten létét kétkedő hitekig terjedő skálán.
[szerkesztés] Megtestesülések
Jézus Krisztust, mint Isten megtestesülését illetően, a hitek meglehetősen változnak a szószerinti értelmezéstől a teljesen jelképesig. Legtöbbjük úgy hiszi, hogymi mindannyian Isten fiai és leányai vagyunk, akiknek a lefőbb feladata az Istenre (a mindenki számára elérhető un. „Belső Világosság”) való figyelmezés és annak megtapasztalása.
[szerkesztés] A világmindeség és az élet eredete
A hangsúly az egyénenként kinyilatkoztatott lelki igazságokon van. Sokuk hiszi, hogy Isten teremtett és vezérel minden folyamatot és eseményt és azokat a modern tudósok sorra felfedezik, és sokuk úgy véli, hogy a tudományos értelem egyedül nem jelent tudást.
[szerkesztés] A halál után
Csak néhány liberális Kvéker hisz a halál utáni közvetlen jutalomban és bűnhődésben, a mennyben és pokolban, vagy a Krisztus második eljövetelében. Az elsődleges dolog számukra az, hogy Isten a szeretet, szeretet örökkévaló, és életünk tettei az egész emberiség iránti szeretetet kell hogy tükrözzék.
[szerkesztés] Miért van Gonosz?
Az ezzel kapcsolatos hitek széles sávban változnak, mert a fő kérdés nem az, hogy miért van gonosz a világban, hanem hogy milyen módon lehet, kell a rosszat, főleg az erőszakot felszámolni. Sokan hisznek abban, hogy egy másik ellen elkövetett erőszak Isten ellen szól. Sok Kvéker hiszi, hogy az Isten lelki világosságának hiánya gonoszsághoz vezethet. Sokan gondolják, hogy a gonosz egyszerűen csak az emberi természet szerencsétlen része és mindegyikőnknek kell a felszámolásán munkálkodnunk.
[szerkesztés] Megváltás
Igen változatos hitek vannak “forgalomban”. Legtöbbjük hite szerint mindenki meg lesz mentve, mert Isten jó és megbocsátó és aIsten világossága mindenki számára elérhető. A jótéteményeket, különösen a társadalmi munkát, és a béke mozgalmakat az emberiség megmentése szerves részének tartják és mindenkinek részt kell vennie attól függetlenül, hogy a halál utáni életben az egyén hisz, vagy sem.
farkas--györgy afentiekkelmaximálisannemértekeggyet ,mertabibliábanleirtakkalhomlokeggye- nest ellenkezik. ugyanis az úrjézus akereszthalálával teljesitettebe amegváltást,mert ..szóhallatszott a mennybe...kimegyenelminékünk azemberbajbanvan. ekkor nagy csendlett amennyben,majdmegszólalt egy szelíd hang.....ittvagyok atyám énelmegyek,mertarraisszűlettem hogy megváltsam azemberekfiait.ezértamegváltás hitáltalvan.akibehívja szivébe igyekszikahegyibeszédben leirtakatmegtartani megvallja bűneit és elhaggyaéletében elsö hejreépíti és ott is tartja megváltóját csatlakozik egyszentlélekkel teljes gyülekezethez ésannak épülésén munkálkodik és ahitben megmarad teljes életében,csak az m ondhatjael hogy.....megvagyok vá
ltva,,,,mertakiben nincs meg az istenfia,az élet sincs meg abban,
[szerkesztés] Érdemtelen szenvedés
A liberális Kvékerek nem hiszik hogy Sátán okozza az emberiség szenvedéseit. Némelyek úgy gondolják, hogy az szenvedés része Isten tervének és akaratának, még ha mi nem is értjük meg azonnal, hogy mi módon válik az az emberiség javára. Vannak akik nem hiszik hogy bármilyen lelki oka is lenne a szenvedésnek, és legtöbben humanista megközelítéssel próbálják segíteni a rászorulókat.
[szerkesztés] Mai kor kérdései
Nézetek különböznek. Vannak akik szerint az abortusz ellenkezik a Kvéker erőszakmenteség elvével, de néhányan az abortusz választásának jogát a nők egyenlőségi jogának és az asszony és Isten közötti személyes ügynek tekinti. A sok más felekezetből valókból is álló független kvéker szervezet az un. Amerikai Barátok Szolgálati Bizottság (AFSC) , mely nemzetközi gazdasági-, béke- és emberi- segítságet nyújt, támogatja a nők jogát, hogy lelkiismerete alapján válassza, vagy elutasítsa az abortuszt.
[szerkesztés] Ortodox kvékerek
[szerkesztés] Kik Ők?
A Kvékerizmus egy keresztény gyökerekkel, de rögzített hitvallás nélküli felekezet, mely istentisztelete csenden és a lélek hallgatásán alapul. Kvékerek az igazságot, egyenlőséget és egyszerűséget gyakorolják és a békéhez vezető ösvényeket követik. A 17.századi Angliában Cromwell Olivér vezette polgárháborúk idején alakult vallásos közösség hivatalos neve ugyan „Barátok Vallásos Társasága"", de köznapi szóhasználatban főleg Kvékerek, vagy Barátok néven ismertek. Központi tanításuk az, hogy Isten Lelke mindenkiben benne van (amit “Benső Világosság”-nak neveznek) és csak arra figyelnek, életvitelükben, beszédükben és öltözködésükben egyaránt nagy gondot fordítottak a “Világ”-tól való távolságtartásra.
Az 1840-ben történt Gurneyita-Wilburita szakadás során a Wilburita ágazat próbálja megőrizni eredeti hitalapjaikat, világnézetüket és életmódjukat, de társadalmi befolyásuk e modern korban egyre csökkenőbbnek tűnik.
[szerkesztés] Istenképzet
Az Atya (Isten)-, a Fiú (Krisztus)- és a Szentlélek Szentháromsága alkotja az egy Mindeható Istent. Isten személyes és anyagtalan.
[szerkesztés] Megtestesülések
Jézus Krisztus az Isten egyetlen megtestesülése. Isten fényként nyilvánul meg mindenekben. Jézus a világosságot a legmagasabb fokig bírja és Ő a „Belső Világosság”.
[szerkesztés] A világmindeség és az élet eredete
A legtöbb ortodox Kvéker fenntartja a Biblia tekintélyét és az abban leírt teremtéstörténetet, hogy Isten mindent hat nap alatt teremtett 6.000 évvel ezelőtt, de sokan gondolják úgy, hogy a “nap” nem szükségszerűen jelenti a mai 24-órányi időszakot.
[szerkesztés] A halál után
A legtöbb ortodox Kvéker hisz a halál utáni közvetlen jutalomban és büntetésben, a mennyben és pokolban, Krisztus második eljövetelében és a halottak feltámasztásában – a konzervatív keresztény nézetekhez hasonlóan.
[szerkesztés] Miért van Gonosz?
Némely ortodox Kvéker a konzervatív keresztényekhez hasonló hiteket tart fenn az eredeti bűnről és Sátánról. Sokan hiszik, hogy Isten világossága belső tudatosságának hiánya, vagy az az elleni lázadás okozza bűn méltánytalanságát, és hogy az Istentől való elidegenülés a lelket a Sátán kisértései által sebezhetővé teszik.
[szerkesztés] Megváltás
Csupán néhány Kvéker gyülekezet hisz keresztelésben és úrvacsorában, minthogy meggyőződéseik szerint Isten szentségei az Istennel való személyes érintkezések belső megtapasztalásából származnak, nem egyházi szertartásokból. A megváltás a mindenkiben meglévő isteni világágossággal, Krisztussal való egyesülés által, bensőleg található meg. Az egyszerűséget és alázatot a keresztény életmód lényegének tartják. Az evangélizáló kvéker közösségek a konzervatívokhoz hasonlóan hiszik, hogy a megváltás hit által, jótéteményektől függetlenül elnyerhető Isten szabad ajándéka, de az erkölcsös életvitelt és a jótéteményeket a hit és az Istennek való engedelmesség megnyílvánulásának tekintik, így aktívak a segélyszolgálatokban, társadalmi igazság- és békemozgalmakban.
[szerkesztés] Érdemtelen szenvedés
Az ortodox Kvékerek legtöbbje úgy tartja, hogy Isten engedélyével és az ő isteni terve és akarata részeként Sátán okozza a szenvedést. Kvékerek különösen igyekeznek csökkenteni a társadalmi igazságtalanságok és erőszak okozta emberi szenvedéseket.
[szerkesztés] Mai kor kérdései
A társadalomjavítási programok és az erőszakmentesség alapvető fontosságúak a Kvékerizmusban. Némely ortodox kvéker gyülekezetek a homoszexualitást elfogadhatónak, míg mások Isten akaratával alapvetően ellenkezőként teljesen elutasítják.
Based on work by