Kufstein

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kufstein vára

Kufstein: város Ausztriában, Tirolban, Kufstein járásban. Lakosainak száma kb. 17 000. Területe: 39,45 km².

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 A Császár-torony
4 Egyéb látnivalók
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység nyugati lábánál, Németország határán található. Az Innsbruck–Bécs vasúti főútvonalon illetve országút mentén fekszik.

[szerkesztés] Története

Az első írásos említése 788–790 körüli időből származik, „Caofstein” formában.

1339-ben nyert városi jogot.

1504-ben I. Miksa császár szerezte meg Kufsteint és környékét, amely azóta Tirolhoz (illetve Ausztriához) tartozik. Gazdasági jelentőségét az Inn folyón megindult hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották; 1805 és 1814 között bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig rettegett börtön volt, majd 1888-ig kaszárnya.

[szerkesztés] A Császár-torony

A Császár-toronyban (Kaiserturm), amely 1518 és 1522 között épült, több magyar fogoly is raboskodott:

Kazinczy Ferenc 1799–1800-ban (2-es cella)
Teleki Blanka grófnő 1853–1856-ban (2-es cella)
Wesselényi Miklós 1785–1789 között (5-ös cella)
Gaál György református lelkész 1850-1856 között
Rózsa Sándor 1859–1865 között (13-as cella; falfestmény róla, 1916-ból)

A magyar állam emlékkiállítást rendezett be a 12-es cellában.

[szerkesztés] Egyéb látnivalók

Késő-gótikus plébániatemplom (1660–1666); 1840 és 1844 között barokk stílusban építették át, majd 1959-ben ismét átalakították a gótikus elemek hangsúlyozásával).
Barokk kápolna (1705), főoltára 1765-ből való.
Zarándoktemplom (1679–1681) barokk oltárral (1711).
Erőd romjai (vízibástya) (16. és 17. század) – először 1205-ben említik, I. Miksa bővítette 1519 előtt, majd utódai tették ezt 1552–1563, illetve 1675–1740 között.
Helytörténeti és kulturális múzeum (Heimatmuseum): Kaiserturm („Császár-torony”), a város jelképe, Caroli-bástya, Josefsburg.
Polgár-torony (Bürgerturm) (1931); itt van az ún. Heldenorgel („hősök orgonája”), amely a világ legnagyobb szabadtéri orgonája (4307 sípos, 46 regiszteres); minden délben és főszezonban este 6 órakor is megszólal.
Mély kút (Tiefer Brunnen) – 1546-ban vágták a sziklába, 70 méter mély. A vízkiemelő taposókerék ma is működik.
Postatakarékpénztár (nemzeti romantikus épület, W. Bürger tervezte, 1904-ben épült).
Városháza – fogazott oromzatos homlokzatát 17 tiroli város címere díszíti; a festett figurák egyike I. Miksa császárt ábrázolja.
Römerhofgasse – a főutca, üzletekkel, borozókkal.