Krasznojarszk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||
|
|||
| Becenév: "Krasznij, Krasznij Jar" | |||
| Koordinátái: | |||
|---|---|---|---|
| Kormányzat | |||
| Ország Államrész |
Oroszország Krasznojarszki kerület |
||
| Alapítás éve Várossá vált |
1628 1690 |
||
| Polgármester | Pimaskov Prjotr | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | 500 km² | ||
| Népesség | |||
| Város (2005) | 917 200 fő | ||
| Időzóna Nyáron (DST) |
KRAT (UTC+7) KRAST (UTC+8) |
||
| Weboldal: http://www.admkrsk.ru/ | |||
Krasznojarszk város Oroszország szibériai területén a Transzszibériai vasútvonal 4098. kilométerénél. A Magyarországnál 25-ször nagyobb Krasznojarszki kerület központja.
[szerkesztés] Fekvése
Krasznojarszk Oroszország és Szibéria vízhozamát tekintve legnagyobb folyójának, a Jenyiszejnek mindkét partján terül el.
Földrajzi koordinátái: .
[szerkesztés] Története
1628-ban a Jenyiszej-menti kirgizek támadásai elleni védelem megerősítésére Andrej Dubenszkij kozák atamán építetett cölöpvárat a Jenyiszej partján. Ezt az erődítményt Красный Яр-nak (Vörös-partnak) nevezték el. A település 1690-ben kapott városi jogokat és ekkor lett hivatalos neve Krasznojarszk.
Krasznojárszk fejlődése valójában csak 1740-et követően kezdődött el, amikor elérte a várost a Moszkvából induló közút.
A 19 században Krasznojarszk a szibériai kozákság központja. A I. Miklós cár Krasznojárszkba száműzi a dekabrista felkelés legtöbb résztvevőjét. Az ide száműzött dekabristák nagy része soha nem tér vissza Európába.
Az ipar fejlődése Krasznojárszkban a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően kezdődött. A vasútvonal legjelentősebb műtárgya az 1899-ban Krasznojárszknál épült vasúti híd.
1941-ben Krasznojárszkba is több nehézipari üzemet evakuáltak a háborút követően ezek az üzemek mezőgazdasági gépgyártásra és vasúti járműgyártásra specializálódtak.
Krasznojarszk a Krasznojarszki kerület központja. Ez Oroszország második legnagyobb területű közigazgatási egysége. Területe akkora mint az Európai Unió 3 legnagyobb területű országának Franciaországnak, Spanyolországnak és Németországnak együtt véve.
