Konecsni György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Konecsni György (Kiskunmajsa, 1908. január 23. – Budapest, 1970. január 29.) festő, grafikus, bélyegtervező

Tartalomjegyzék

1 Életpályája
2 Tanárként
3 Festményei
4 Plakátjai
5 Művei közintézményekben
6 Bélyegtervei
7 Díjai
8 Kiállításai
9 Lásd még

[szerkesztés] Életpályája

Bár a Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán Rudnay Gyula tanítványa volt 1927–1931 között, később elsősroban grafikusként dolgozott, főleg plakátterveket készített. Politikai magatartásáért 1932-ben bebörtönözték. A második világháború előtt főként külföldi kiállításokon ért el sikereket. Bélyegtervezőként az 1940. évi Művész sorral és blokkal tűnt fel. Bár bélyegtervezőként csak 1940 és 1950 között kapott megbízásokat, de így is mindkét rendszer felkapott művésze volt a második világháború körüli években. Jellemző, hogy két sorozat és a Bajcsy-Zsilinszky emlékbélyeg kivételével az összes 1945. és 1946. évi új magyar bélyeget ő tervezte, miközben a második világháború alatt tervezett Hadvezérek sorozatának számos értéke és a teljes Nagyasszonyok sorozata forgalomban volt egészen 1946. június 30-ig, részben felülnyomatos kisegítő bélyegként vagy „betűs” (értékjelzés helyett betűkkel felülnyomott) postai belforgalmi bélyegként. A második világháború után plakátokat, festményeket és bélyegterveket alkotott. Az 1960-as évektől nagyméretű beltéri pannókra és mozaikokra kapott megbízásokat, több közintézmény számára.

[szerkesztés] Tanárként

1946-ban megindította az alkalmazott grafika tanszéket az Iparművészeti Akadémián. 1949-ben a tanszék átköltözött a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1954-ig, majd tíz évi szünet után haláláig oktatott. Tanítványai között volt pl. Kass János.

[szerkesztés] Festményei

Az 1950-es években számos nagyméretű történelmi festményt alkotott, a 19. századi történelmi festészet modorában:

Vihar előtt, (Kádár Györggyel)
Petőfi 48. március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén,
Rákóczi és Esze Tamás találkozása, (1953).

[szerkesztés] Plakátjai

1945 után a rendszer szolgálatában ismert politikai plakátokat tervezett (Soha többé, Dobolok, dobolok…, És mégis lesz kenyér, Minden dolgozó pártja az MKP, A kenyér itt kezdődik).

[szerkesztés] Művei közintézményekben

Székesfehérvári pályaudvar pannója;
Zalaegerszeg: MSZMP székház mozaikja;
Budapest: a Fészek klub pannója;
Szeged: Tisza Szálló étterme (mozaik).

[szerkesztés] Bélyegtervei

1939-ben a magyar történelem nagy nőalakjait ábrázoló sorozat
Művész (sorozat, 4 érték és blokk) (1940)
Királyok (sorozat, 6 érték) (1942)
Hadvezérek (sorozat, 18 érték), (1943)
Szakszervezet (I.) (sorozat, 8 érték), (1945)
Újjáépítés (sorozat, 15 érték), (1945)
Köztársasági emlék (1946),
Lovasfutár (sorozat, 13 érték), (1946),
Milliós (sorozat, 8 érték), (1946)
Milliárdos (sorozat, 3 érték), (1946),
Billiós (sorozat,
Millpengős (sorozat, 11 érték), (1946)
Vasútjubileum (sorozat, 4 érték), (1946)
Adópengős (sorozat, 10 érték), (1946)
Forint-fillér (sorozat, 13 érték), (1946)
Parasztnapok ((sorozat, 3 érték), (1946)
Béke (II.) (sorozat, 3 érték), (1947)
Harmincéves a felszabadító Szovjetunió (sorozat, 3 érték), (1947)
Szakszervezet (III.) (sorozat, 3 érték), (1949)
U.P.U. (sorozat, 3 érték), (1949)
U.P.U. (blokk), (1950)

[szerkesztés] Díjai

Kétszer nyerte el a nemzetközi idegenforgalmi kongresszus arany vándorserlegét (Róma, 1934, Luzern, 1936)
1936-ban az Iparművészek Egyesületének ezüstérmét kapta,
Az 1937-es párizsi világkiállításon a nemzetközi pavilonban kiállított számos plakátjával Grand Prix-t nyert, ugyanekkor elismerő oklevelet is kapott a magyar pavilon egyik termének tervezéséért.
1939-ben három plakátjára az Iparművészeti Triennálé nagydíját kapta Milánóban.
Kossuth-díjas (1950, 1952),
érdemes művész (1968).
Az októberi forradalom 50. évfordulójára rendezett kiállításon díjat nyert plakátjaival.