Kispest
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kispest Budapest XIX. kerülete összefoglaló néven, egyben a kerület legnagyobb városrésze.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Őstörténet
Kispest területe már a honfoglalás előtti időkben lakott volt (szarmata és avar kori leletek kerültek elő). A tatárjárás idején a települések elpusztultak és évszázadokig királyi vadászmezők voltak errefelé (pl. Hunyadi Mátyás idején). A Szentlőrinc pusztának nevezett terület 1723-ban került Grassalkovich Antal birtokába, akinek a nevéhez egy kápolna és a Gloriett építése fűződik. A Grassalkovich-család kihalása után a terület gyakran cserélt gazdát, amíg az 1850-es években a Belga Bankház felparcelláztatta a területet.
[szerkesztés] Az önálló település kialakulása
Ekkor vásárolta meg a telkeket Herich Károly mérnök, miniszteri tanácsos, Egger József mérnök és Rózsa Lajos ügyvéd. Az új tulajdonosok jó üzletet csináltak: 1869-ben Colonie-Klein-Pest néven nagy haszonnal értékesítették a telkeket. Már 1871-ben létrejött Kispest kisközség, amely Vecséstől vált függetlenné. A vármegye 1873 táján hozzájárult, hogy a település nagyközség legyen. 1880-ban a soknemzetiségű lakosság száma csak 1800 fő volt, míg 1910-re kb. 30 000 fő. A település rohamos fejlődését az sem veszélyztette, hogy Pestszentlőrinc 1909-ben kivált. 1911-ben Kispest járási székhely lett (ide tartozott Erzsébetfalva, Csepel, Soroksár, Pestszentlőrinc és Dunaharaszti).
[szerkesztés] A Wekerle-telep
Ebben az időszakban, 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök (és egyben egy ideig pénzügyminiszter) kezdeményezésére az ú.n. Wekerletelep építése, miután állami eszközökből megvásárolták a Sárkány család eladó birtokát. A Wekerle telep, a 20. század elejei városfejlesztés szép példája. A településszerkezet szabályos, mértani alapú. A kisméretű telkeket erdetileg munkásoknak szánták, de csak a középosztály engedhette meg, hogy ide költözzön. A mértanilag kijelölt Fő térre Kós Károly erdélyi stílusjegyeket mutató díszkaput tervezett.
[szerkesztés] A két világháború között
A terület iparosodása (a Hofherr-Schrantz és a Hungária-Jacquard gyárak) növelték a társadalmi feszültségeket, főleg az első világháború végén. A lakosság száma 1920-ra elérte az 50 000 főt, immár 92 %-ban magyar ajkúakból. Kispest rendezett tanácsú várossá válásáról a képviselőtestület 1921. november 15-én döntött; az alakuló közgyűlést 1922. július 22-én tartották. Az első polgármester dr. Válya Gyula, a második (1930-től) Molnár József lett. A város nagymértékű eladósodásán csak 1936-ra lettek úrrá. A második világháború alatt, főleg 1943-1944-ben, számos szőnyegbombázás okozott rettenetes károkat.
[szerkesztés] Az önállóság vége
A világháború után Petri Miklós, majd Barei Gyula lett a polgármester. Az 1947-ben megválasztott, sorrendben a harmadik polgármester egyben az utolsó is volt -id. Nyers Rezső lett 1950. január 1-től a kerületi tanácselnök.
Kispestet ugyanis ekkor - számos más környékbeli településsel együtt - Budapesthez csatolták és a története Budapest XIX. kerületeként folytatódott.
[szerkesztés] Múzeumok, kiállítóhelyek
- Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény (Budapest XIX. Fő u. 38.)
A kiállítás az önálló községgé alakulástól 1950-ig kíséri végig Kispest történetét és érdekes tárgyakkal, enteriőrökkel (pl. fodrászüzlet) idézi fel a korabeli hangulatot.
[szerkesztés] Kispesten születtek
- Bárdy György színművész
- Hacser Józsa színésznő
- Puskás Ferenc labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya
- Tófalvi Gyula az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke
Based on work by