Kisoldal (Prága)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kisoldal (csehül: Malá Strana) a cseh főváros egyik történelmi, Prága 1784-es létrehozásában résztvevő városrésze. Nevét elhelyezkedése után kapta, a Vltava bal partján, a Hradzsin tövében fekvő negyed a területileg és népességileg nagyobb Óvárossal és Újvárossal szemközt helyezkedik el, előbbivel a Károly híd keresztül tartva a kapcsolatot.
A negyed területe 137,28 ha, lakosainak száma 2001-ben 6809 volt.
A városrész a 10. század környékén kezdett benépesülni, hivatalosan II. Ottokár nyílvánította önálló településsé 1257-ben. A középkorban a német telepesek legfontosabb Prágán belüli lakhelye lett. A barokk idők alatt sorra épültek a negyedben a nemesi paloták, a városrész képét nagyrészt ma is ezek határozzák meg, egységes városképet alkotva. A negyed központja a Kisoldali tér, a rajta elhelyezkedő Szent Miklós templom a barokk templomépítészet remeke.
Ma a negyed egyszerre kormányzati központ (itt található a cseh parlamanet alsó- és felsőháza, több minisztérium és nagykövetség), valamint a turisták kedvenc célpontja. Utóbbit elősegíti az is, hogy a pihenő-sétáló zöld negyedek, a Kampa, és a Petřín-hegy egyaránt itt helyezkedik el.
A városrész híres szülöttei közé tartozik Jan Neruda, akinek nevét, és itteni munkásságát utca őrzi.