Kerengő (regény)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kerengő Spiró György író, műfordító első regénye.
[szerkesztés] Keletkezése
Az író először húszéves korában írta meg regényének ötletét novellaformában. Megmutatatta több barátjának (köztük Utassy Józsefnek is), akik elismerően szóltak az írásról. Pár évvel később, mikor abbahagyta a „novellák gyártását”, újra olvasva már nem találta olyan jónak, mint először, ezért drámát kezdett írni az ötletből, de egy orvos barátja tanácsára, már az első felvonás felénél abbahagyta. Aztán, mint ahogy az író fogalmazott műve kapcsán, még számára is váratlanul lett belőle regény, melynek főhőse Ady Endre jellemvonásait kapta.
[szerkesztés] Történet
1899 decemberében járunk, egy monarchiabeli magyar kisvárosban, melynek polgármestere Porházy Péter. Porházynak teljhatalma van. Az a szórakozása, hogy egyes, számára nem tetsző személyeket különböző furmányos intrikákkal eltetet láb alól. Ezeknek a személyeknek a névsora az íróasztalában található „Koponyás Füzetben” van, ahová Porházy mindig egy kis keresztet rak, az éppen elintézendő delikvens neve mellé.
Ezek közé a delikvensek közé tartozik Adorján András is, akire a regény kezdetekor kerül sor. Adorján ambiciózus író, költő. A hölgyek kedvelik. Az urak élvezik társaságát: inteligens, jó humorú, jó kiállású, remek beszélgetőtárs és kártyapartner, fejében ezernyi falakat döntögető új gondolat. Talán ezért akarja Porházy mindenáron megtisztítani tőle a több évtizedes, sőt több évszázados szokásait gyakorló várost? Választ csak akkor kapunk, ha Adorjánnal együtt elmerülünk ennek az őrült vármegyeszékhelynek minden sötét, vagy világos, vagy még inkább bolondos bugyraiban.
[szerkesztés] Kiadások
A regény eddig kétszer jelent meg:
- Szépirodalmi Könyvkiadó (1974) (ISBN 9631501493)
- Európa Kiadó (1995)
)
Based on work by