Kempelen Béla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kempelen Béla (Budapest, 1874. június 21. - Budapest, 1952. augusztus 27.): családtörténetíró, heraldikus.
Budapesten jogot végzett és 1906-ig a közigazgatásban dolgozott. 1902-től újságíróként is működött. Megvált a hivatalától, címertannal és családtörténettel foglalkozott. Ő volt a nagykanizsai Zalai Közlöny felelős szerkesztője 1924 és 1926 között, majd az Országos Társadalombiztosító Intézetnél (OTI) dolgozott 1927-től 1934. szeptemberéig. Írásai számos napilapban és irodalmi vagy szakmai hetilapban láttak napvilágot. Családtörténeti és címertani művei forrásértékűek.
[szerkesztés] Művei
- A nemesség (genealógiai és heraldikai kézikönyv, Bp., 1907);
- Magyar nemesi almanach. Az 1867–1909-ben magyar nemességre, bárói, grófi, hercegi méltóságra emelt családok (Bp., 1910);
- Magyar nemes családok (I-XI. kötet, Bp., 1911-1932);
- A magyar nemes családok címerei (I., Bp., 1914);
- Csonka-Magyarország compass-szerű helységnévtára (Bp., 1922);
- Nagykanizsa r. t. város címtára (Nagykanizsa, 1926);
- Magyar főrangú családok (Bp., 1931);
- Magyar zsidó és zsidóeredetű családok (I-III., Bp., 1937-1939);
- Családkönyv. I. Nemes családok, polgárcsaládok (Bp., 1940).
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Magyar Életrajzi Lexikon