Karacsáj-balkár ábécé
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A karacsáj-balkár ábécé a karacsáj és balkár nyelv írására használatos.
1936-ig nem volt írásbelisége a nyelvnek, akkor alakították ki a cirill írás egy változatát, melyet több kisebb módosítással napjainkban is használnak. Egyre nagyobb igény van a latin betűs írásra való áttérésre, ezzel is közeledvén a többi latin írású török nyelvhez.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az ábécé és átírásai
| nagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | Allworth[4] | Latin[5] |
|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a | a, ä[6] |
| Б | б | b | b | b | b | b |
| В[7] | в | v | v | v | v | v |
| Г | г | g | g | g | g | g |
| Гъ | гъ | g" | ǧ | g" | gh | ğ |
| Д | д | d | d | d | d | d |
| Дж[8] | дж | dž | dž | dzh | j | dj, c[9] |
| Е | е | e | e, je[10] | e | e, ye[11] | e, ye[12] |
| Ё | ё | ë | ö, ë[13] | ë | yo | ö, yo[14] |
| Ж | ж | ž | ž | zh | zh | j, c[15] |
| З | з | z | z | z | z | z |
| И | и | i | i | i | i | i |
| Й | й | j | j | ĭ | y | y |
| К | к | k | k | k | k | k |
| Къ | къ | k" | q | k" | q | q |
| Л | л | l | l | l | l | l |
| М | м | m | m | m | m | m |
| Н | н | n | n | n | n | n |
| Нг/Нъ[16] | нг/нъ | ng/n"[17] | ŋ | ng/n"[18] | ng | ñ |
| О | о | o | o | o | o | o |
| П | п | p | p | p | p | p |
| Р | р | r | r | r | r | r |
| С | с | s | s | s | s | s |
| Т | т | t | t | t | t | t |
| У | у | u | u | u | u | u |
| У́/Ў[19] | у́/ў | ú/ŭ[20] | w | w | ü | w |
| Ф | ф | f | f | f | f | f |
| Х | х | h | h | kh | kh | h, x[21] |
| Ц[22] | ц | c | c | ts | ts | ts |
| Ч | ч | č | č | ch | ch | ç |
| Ш | ш | š | š | sh | sh | ş |
| Щ[23] | щ | šč | šč | shch | shch | ş |
| Ъ[24] | ъ | " | " | " | " | ’ |
| Ы | ы | y | y | y | ï | ı |
| Ь[25] | Ь | ’ | ’ | ’ | ’ | ’ |
| Э | э | è | è, e[26] | ė | ë | e, ä[27] |
| Ю | ю | û | ü, ju[28] | iu | yu | ü, yu[29] |
| Я | я | â | ja | ia | ya | ä, ya[30] |
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas, 2003-04-20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971
- ↑ Nemhivatalos, de egyre több helyen használt latin betűs ábécé
- ↑ Általában a, ritkán, néhány szóban ä, pl. Амир - Ämir
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Csak a Karacsáj-Cserkeszföldön használt verzióban
- ↑ betűkapcsolatként dj: Ходжа - Hodja; összetett betűként c: джангылыкълары - cañılıqları
- ↑ Szó elején, magánhangzó, й, ъ, ь után je, máskor e
- ↑ Szó elején ye, máskor e
- ↑ Szó elején ye, máskor e
- ↑ Idegen eredetű, főként orosz szavakban ë, saját szavakban ö
- ↑ Idegen eredetű, főként orosz szavakban yo, saját szavakban ö
- ↑ A Kabard és Balkárföldi verzióban c, Karacsáj-Cserkeszföldi verzióban j
- ↑ A Kabard és Balkárföldi verzióban нг, Karacsáj-Cserkeszföldi verzióban нъ
- ↑ Az ábécé verzójától függő átírás
- ↑ Az ábécé verzójától függő átírás
- ↑ A Kabard és Balkárföldi verzióban у́, Karacsáj-Cserkeszföldi verzióban ў
- ↑ Az ábécé verzójától függő átírás
- ↑ Orosz eredetű szavakban x, saját szavakban h
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Гъ, къ, нъ kivételével csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Szó elején e, máskor è
- ↑ Általában e, ritkán, néhány szóban ä, pl. эмир - ämir
- ↑ Orosz eredetű szavakban, valamint а, о, у, ы után ju, máskor ü
- ↑ Orosz eredetű szavakban yu, saját szavakban ü
- ↑ Orosz eredetű szavakban ya, saját szavakban ä
[szerkesztés] Latin ábécé
Jelenleg hivatalosan nem, de nem hivatalosan egyre terjed a latin írás használata a karacsáj-balkár nyelv írására. Ennek betűrendje a következő:
A, Ä, B, C, Ç, D, E, F, G, Ğ, H, I, İ, J, K, L, M, N, Ñ, O, Ö, P, Q, R, S, Ş, T, U, Ü, V, W, X, Y, Z, ’
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Transliteraion of Non-Roman Scripts
- Omniglot.com
- Salpagarov.Narod.ru - Példa egy vegyes írásmódú honlapra
