Karátson Gábor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Karátson Gábor (Budapest, 1935. május 21.) festő, író, műfordító, egyetemi tanár, antropozófus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
- 1954-1957. ELTE JTK
1957-ben kétszer is letartóztatták, börtönbe került, kizárták az egyetemről.
Tagja volt a Duna Körnek, jelenleg a Duna Charta és a Védegylet tagja is.
[szerkesztés] Kitüntetések
- Nagy Imre-emlékplakett (1995)
- Munkácsy Mihály-díj (2003)
- József Attila-díj (2005)
- Kossuth-díj (2006)
[szerkesztés] Főbb művei
[szerkesztés] Írások
- Hármaskép (1975)
- A gyermek Altdorfer (1982)
- Ulrik úr keleti utazása (1992) [1]
- Világvége után (1993)
- Ötvenhatos regény (2005)
[szerkesztés] Fordítások
- Tao te king (1990)
- Változások Könyve (2003)
[szerkesztés] Illusztrációk
- [Goethe] Három mese (1976)
- Goethe: Faust (1980)
- Szent Lukács írása szerint való evangélium (2002)
[szerkesztés] Esszék
- Az Úr Isten, hűvös alkonyatkor a kertben (é.n.)
- Az Én, az visszafordul (é.n.)
- Kicsodák és kicsodák (2005)
- Egy javaslat (2005)
[szerkesztés] Irodalom
- Interjú Ökotáj, 2001/1.