Központi hatalmak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
██ = Központi hatalmak gyarmatai és megszállt területei
██ = Az antant
██ = Az antant gyarmatai és megszállt területei
██ = Semleges államok
A központi hatalmak csoportjába a Német Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia, az Ottomán birodalom és Bulgária tartozott az I. világháborúban, a fenti államok az antant hatalmak ellen harcoltak. A szövetség elnevezése az országok földrajzi elhelyezkedésére vezethető vissza, a fenti államok az antant gyűrűjében feküdtek, antant hatalmak vették körbe őket.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A szövetség kialakulása
██ = Az antant
██ = Központi hatalmak
[szerkesztés] Német birodalom - Osztrák-Magyar Monarchia
A Német birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia 1879. október 7-én megkötötte a kettős szövetséget, melyhez 1882. május 20-án Olaszország is csatlakozott, így létrejött a hármas szövetség. A szövetség létrejöttének célja Franciaország visszaszorítása volt, illetve új hatalmi centrumok létrehozása Európában. 1914-ben miután a Monarchia és a Német Birodalom hadat üzent az antant hatalmaknak, Olaszország nem lépett be a háborúba, mivel területi igényei voltak a Monarchiával szemben, így nem állt érdekében azonos oldalon harcolni a háborúban az Osztrák-Magyar Monarchiával. Végül Olaszország 1915. május 23-án az antant oldalán lépett be az I. világháborúba.
[szerkesztés] Ottomán birodalom
1914 október végén az Ottomán birodalom háborút provokált Oroszországgal szemben, hadat üzent az antant hatalmaknak és így belépett az I. világháborúba a központi hatalmak oldalán. A központi hatalmak köre három országra bővült.
[szerkesztés] Bulgária csatlakozása
Bulgária nagy területeit foglalták el 1913-ban szerb, román és görög csapatok, ezáltal Bulgária területe jelentősen lecsökkent. Bulgária szeretett volna revansot venni, és az I. világháború erre kitűnő alkalom volt. 1915. októberében Bulgária hadat üzent az antant hatalmaknak és megtámadta Szerbiát, amit a központi hatalmak rövidesen el is foglaltak. Bulgária hadüzenetét a szláv világ, a pánszlávizmus árulásának fogták fel, legfőképpen Oroszországban.
[szerkesztés] Korlátozott szuverenitású államok részvétele
Bár a központi hatalmak csak négy államból álltak, számos el nem ismert országrész, állam, felkelők támogatására számíthatott. A húsvéti felkelés során Dublinban deklarálták az írek, hogy mindenkit támogatnak, akik az Egyesült Királyság ellen harcolnak. A felkelő írek támogatták a központi hatalmakt. 1917-1918-ban a finnek Mannerheim vezetése alatt szinténa központi hatalmak mellett foglaltak állást, mivel a finnek is Oroszország ellen harcoltak. Ukrajna és Litvánia 1917-1918-ban de facto kiszakadt Oroszországból és a központi hatalmakat támogatta.
██ = Az antant
██ = Az antant gyarmatai és megszállt területei
██ = Központi hatalmak
██ = Központi hatalmak által megszállt területek
██ = Semleges államok
[szerkesztés] A szövetség összeomlása
1918. szeptember 29-én Bulgária fegyverszünetet kért az antanttól, miután összeomlott a bolgárok által tartott balkáni front. 1918. október 30-án az Ottomán birodalom kötött fegyverszünetet a britekkel. Az Osztrák-Magyar Monarchia a Vittorio Venetói csata után összeomlott és 1918. november 3-án megkötötte a Padovai fegyverszünetet. A Német birodalom magára maradt. 1918. november 11-én végül a Német birodalom is fegyverszünetre kényszerült az antant hatalmakkal szemben. a Központi hatalmak fegyverszünetével a szövetségnek vége szakadt és ez egyben az I. világháború végét is jelentette.
Based on work by