Kézdiszentlélek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kézdiszentlélek látképe a Perkő csúcsáról

Kézdiszentlélek (románul Sânzieni): falu a mai Romániában Kovászna megyében. Községközpont, Kiskászon, Kézdikővár és Kézdiszárazpatak tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Kézdivásárhelytől 5 km-re északra a Kászon-patak völgyében fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

[szerkesztés] Története

A római katolikus erődtemplom

A települést 1332-ben Sancto Spirito néven említik először. Mai templomának elődje egy 13. századi román stílusú templom lehetett. Helyére épült 1400 körül a mai templom, melyet a 15. század második felében átépítettek. 1773-ban újra átépítették, erődítései 18. századiak. A Perkő tetején álló vár már a honfoglaláskor is létezett, 1241-ben a tatárok lerombolták, utána újjáépítették, de a 15. században egy török ostrom elpusztította. Újra helyreállították és véglegesen csak a 16. század végén pusztult el. A falunak 1910-ben 2998 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. A falut a II. világháborúban bombatámadás érte, melyben 285 ház égett le. 1992-ben 2862 lakosából 2844 magyar, 4 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A Szent István tiszteletére emelt kápolna a Perkő csúcsán

Római katolikus erődtemploma a Kászon bal oldalán magasodó Perkő aljában fekszik. Alaprajza egyedülálló úgynevezett "ollós", négy sarok- és egy kaputoronnyal.
A Perkő tetején láthatók Szentlélek várának csekély maradványai, itt most a Szent István tiszteletére szentelt kis kápolna áll.
A Perkő keleti részén áll a 13. századi eredetű Szent István kápolna, közelében pedig a Mikes Antal által építtetett Szent Antal kápolna romjai látszanak.
A Perkő oldalán aMikes család várkastélyát a 15. század elején Mikes Benedek kezdte építtetni. Még a 19. század elején is lakható állapotban volt. Egykori védőfalainak maradványai még láthatók. Tarnóczi Sarolta elrablás: Ez az esemény képezi cselekményét Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regényének.

A Könczey-Páll udvarház 1608-ban a Tamás udvarház 1812-ben épült.
A falutól 3 órányira a csíki országút feletti sziklacsúcson találhatók Cecevár csekély maradványai, története nem ismert.