Képmás és hangfelvétel oltalma
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
| Személyi jog |
|---|
| A polgári jog sorozat része |
| jogképesség |
| holtnak nyilvánítás · eutanázia |
| cselekvőképesség |
| cselekvőképességet kizáró gondnokság |
| cselekvőképességet korlátozó gondnokság |
| gondnokság alá helyezés |
| Jogi személy és fajtái |
| állam · állami vállalat · tröszt |
| költségvetési szerv · közhasznú társaság |
| szövetkezet · leányvállalat · köztestület |
| gazdasági társaság · közkereseti társaság |
| betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság |
| részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet |
| alapítvány · egyesület · egyház |
| Személyhez fűződő jogok |
| lelkiismereti szabadság · személyes szabadság |
| a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme |
| az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem |
| jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma |
| magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme |
| kegyeleti jog |
| Szellemi alkotások |
| szerzői jog |
| iparjogvédelem |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fogalma
Aki más képmásával vagy hangfelvételével visszaél, az megsérti a sértett személyhez fűződő jogait. A visszélés alatt nemcsak a vétkes, felróható magatartást kell érteni, hanem a vétlen, minden illetéktelen magatartást, mely vétlenségi állapot független az elkövető tudatállapotától. A polgári jogban tehát azt jelent a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog, hogy mindenkienk joga eldönteni azt, hogy kívánja-e, hogy róla vagy hangjáról felvétel készüljön, iiletve a már elkészült felvétel a nyilvánosságra kerüljön-e. Csak az embert illeti meg, a jogi személynél e jog elképzelhetetlen.
[szerkesztés] Rögzítés
Közömbös, hogy kénykép, videófelvétel, festmény, szobor vagy rajz útján történik a rögzítése a képmásnak illetve a hangnak, a védelem minden esetben kiterjed az adott felvételre. A hangot és képet egyszerre rögzítő felvételnél azonban az is feltétel, hogy a hang és a kép egységét utólag ne bontsák meg.
[szerkesztés] Hozzájárulás
Adott emberről bármilyen, bármikor készített hang illetve képfelvételhez az érintett hozzájárulása szükséges. A már elkészített képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozásához szintén az érintett személy hozzájárulása szükséges, melyet a nyilvánosságra hozónak be kell szereznie. A beleegyezéshez elegendő az érintett ráutaló magatartása is. A felvételhez való hozzájárulástól meg kell különböztetnünk a felvétel felhasználást – nyilvánosságra hozását. Nyilvánvaló, hogy a felvétel elkészítése bizonyos körben átfogja a felhasználáshoz való hozzájárulást is: pl. baráti körben készített fénykép, a baráti körben felhasználható, ám ha egy baráti körben készült képet pl. kereskedelmi célokra kívánnak használni az már túllépi az eredetileg jogszerű hozzájárulás határait, így a felhasználás jogszerűtlenné válik.
[szerkesztés] A hozzájárulás alóli mentesülés
Mentesül a tömegfelvételek készítője. A tömegrendezvények résztvevőinek rögzítése során nem az egyes emberek képmásának felvétele a cél, hanem mint az emberek sokaságának, tömegnek a bemutatáa, így hozzájárulást nem kell kérni. A tömegből való kiemelés azonban már hozzájárulást kíván meg, mivel az általános tömegből ismételten egyedi emberek bemutataása történik. Szintén kivételnek számít a nyilvános közszereplés. A nyilvános közszereplésen lévő hozzájárulására nincs szükség a képmásának, hangjának megjelenítéséhez, felhasználásához.
[szerkesztés] A felvételkészítés jogosságának összefoglalása
Megkülönböztethetünk tehát:
- egyes ember képmásának felvétele
- közszereplő esetén a közszereplése idején nem kell hozzájárulás (pl. egy politikus nyilatkozik)
- nem közszereplő esetén hozzájárulása kell (X. Y. magánember fényképének bemutatása)
- tömegfelvétel
- tömeg mint nyilvános közszereplés (pl. pártrendezvény egy köztéren)
- ha nincs kiemelés, nem kell hozzájárulás (tömegfotó)
- egyes ember kiemelése esetén sem kell hozzájárulás, ha a felvétel a közszereplésével összefügg (pl. nem kell hozzájárulás, ha megtapsolja a politikust, de kell, ha pl. nem közszerepléssel kapcsolatos cselekményt végez, pl. a pártrendezvényen felállított könyvárusító pultnál vásárol)
- tömeg mint nem nyilvános közszereplés (pl. tömeg keletkezik azért, mert forgalmi dugó alakul ki)
- tömeg felvételéhez nem kell hozzájárulás
- tömegben résztvevő egyes ember felvételéhez kell hozzájárulás
- tömeg mint nyilvános közszereplés (pl. pártrendezvény egy köztéren)
[szerkesztés] Bírósági eljárások
A bírósági eljárások fontos garanciális szabálya a nyilvánosság, ám ez a tárgyalótermi hallgatók nyilvánosságát jelenti, nem a kép és hangrögzítést. A kép és hangrögzítésnél az eljáró bíró beleegyezésére van szükség illetve a jelenlévő érintettek hozzájárulására. A szabály célja a tárgyaláson résztvevők védelme, a közvélemény hamis értékítéletének kizárása (diktatúrákban jellemző az országos közvetítésű, televíziós nyilvánosság, pl. különböző koncepciós perek), a tárgyalás eredményességének biztosítása.
[szerkesztés] Büntetőeljárás speciális esetei
Az eltűnt, vagy súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vont személy képmását vagy hangfelvételét a hatóság engedélyével fel lehet használni, nyilvánosságra lehet hozni, ha közérdek vagy különös méltánylást érdemlő magánérdek ezt indokolja. E rendelkezések fő célja, hogy a bűncselekmény elkövetőjét kézre kerítsék, az eltűnt személyt felleljék.
Based on work by