Kávéház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kávéház Palesztinában (1900)

A kávéház eredetileg kávé fogyasztására szakosodott vendéglátóipari egység volt, amely később éttermi funkciókat is ellátott és a társasági élet fontos színterévé vált.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Magyarországon
- 2.1 A Pallas Nagy Lexikonában
- 2.2 Nevezetes kávéházak
3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. A kávéházakba elsősorban azért jártak a férfiak, hogy a kávéivás ürügyén kiszabaduljanak zárt világukból, társaságra leljenek, szórakozhassanak, beszélgethessenek. Bár a szultánok rendeletekkel többször is megpróbálták a kávéházakat betiltani, kevés sikerrel, hiszen a hatalomnak nem állt érdekében lemondani a kávéra kirótt vámról és illetékekről.

Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven. Párizsban az első kávéház 1672-ben nyitotta meg kapuit, a londoni néhány évvel korábban. Hamarosan elterjedt Hollandiában, Németországban, s megjelent Magyarországon is.

[szerkesztés] Magyarországon

A 20. század elején már 600 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra. Az asztaltársaságok esetenként kulturtöténeti jelentőségűek voltak (pl. Petőfi Társaság)

[szerkesztés] A Pallas Nagy Lexikonában

"Kávéház az az utcai földfeletti üzlethelyiség, melyben kávé, tea, csokoládé, italmérési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, az utóbbiakhoz szükséges nedvek, végre az elősorolt cikkekkel fogyasztani szokott sütemények mindig kaphatók; melyben legalább két rendes nagyságu tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll, kivéve a kültelkeken és szállókban levő K.-ak, melyekben egy tekeasztal is tartható; végre mely K. felirattal van megjelölve. K.-i vagy kávémérési üzlet nyitására engedélyt csakis teljesen megbizható egyén nyerhet. A megbizhatóság a rendőrségnek külön e célra kiállított bizonyítványával igazolandó. Engedélyt egyáltalában nem nyerhet az, ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt és az, ki bordélyházat tart. A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletü egyének alkalmazandók. Kávémérésekre szóló engedély egyedül kávé, tea, tej és csokoládé kimérésére és ezen italokhoz való sütemény eladására jogosít. Tekeasztalok felállítása, bárminemü játék kártyákkal vagy egyéb jelekkel és eszközökkel, végre zenélés vagy dalolás a kávémérésekben feltétlenül tilos. Minden kávémérés kivülről kávémérés címmel látandó el, kávémérőknek a K. cím használaa tiltatik. Hogy mennyiben gyakorolható a főváros kizárólag kisebb haszonvételi jogának tárgyát képező italmérés kávémérési üzletben, az e részben fennálló szabályok határozzák meg. A kávémérés, tekintet nélkül az évszakra, esti 11 ótakor bezárandó és reggeli 3 óra előtt ki nem nyitható. A K. Magyarországon igen elterjedt üzleti ág. Összesen van az országban 1377 K. és kávémérés (825 férfi és 552 nők tulajdona), következő segédszemélyzettel; tisztviselő 42 férfi, 435 nő; családi kisegítő 12 férfi, 457 nő; segéd 1328 férfi, 110 nő; tanonc 39 férfi, munkás 19 férfi, napszámos 35 férfi, 14 nő; szolga 656 férfi és 696 nő; az összes segédszemélyzet száma 2131 férfi, 1712 nő, összesen tehát 3843 személy, vagyis az önálló iparüzőkkel együtt ezen iparág 5220 egyént foglalkoztat. Ezen iparág legnagyobb mértékben Budapesten van képviselve, csaknem fele az egész ország K.-iparának. Van összesen önálló K. és kávémérés 663, mig a segédszemélyzet száma 1734."