Jeges búvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jeges búvár

Státusz: nem veszélyeztetett

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Búváralakúak (Gaviiformes)
Család:	Búvárfélék (Gaviidae)
Faj:	G. immer

Tudományos név

Gavia immer
(Brünnich, 1764)

A jeges búvár elterjedési területe
(piros: költőhely, zöld: telelőhely,
narancssárga: költő- és telelőhely)

A jeges búvár (Gavia immer) a búváralakúak rendjébe, ezen belül a búvárfélék családjába tartozó vízimadár. Teljes hossza 73-88 cm, szárnyfesztávolsága 122-148 cm, alig kisebb a fehércsőrű búvárnál. Súlya 2,7 és 6,3 kg között mozog, átlagosan 4,1 kg.

Kanadában, az Amerikai Egyesült Államok egyes területein, Grönlandon és Alaszkában költ. Egy kisebb populáció (kb. 3000 pár) Izlandon is él. Egyes példányok Feröer vagy a Spitzbergák környékén töltik a nyarat. Télen a norvég partok előtt is megfigyelhetőek, sőt az Északi- és a Balti-tengeren is.

Nászruhában feje fekete, zöldeskék árnyalattal, csőre egyenes, feketésszürke, alul fehér, háta és oldala fekete színű, fehér pöttyökkel. Nyugalmi ruhában a négy búvárfajt (jeges, fehércsőrű, sarki és északi) könnyen össze lehet téveszteni, de a jeges és a fehércsőrű búvár nagyobb, mint a másik kettő. A fehércsőrű búvártól pedig csőrének színe és alakja különbözteti meg.

Mint minden búvárféle, a jeges búvár is halakkal táplálkozik. Áldozatát víz alatt kapja el, akár 60 m mélyre is lemerül. Édesvízben csukára, sügérre, pisztrángra és tokfélékre, sós vízben lepényhalra, tengeri pisztrángra és heringre vadászik. Kinyújtott nyakkal repül.

A párok életük végéig együtt maradnak, és ugyanabban a fészekben költenek, mely néha csak egy mélyedés a földben, vagy egy vízinövényekből összerakott nagy halom. Általában 2 tojást raknak, nagyságuk 9-10 cm. A hím és a tojó egyaránt kotlik rajta, a fiókák körülbelül 30 nap alatt kelnek ki.

A Kárpát-medencében csak ritka átvonuló.