Vita:Irodalom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

az angol nyelven különbséget tesznek a szépirodalom (fiction) és a tényirodalom (non-fiction) között. A magyarul az utóbbi a dokumentáció (vagy nem szórakoztatásra készült írásos anyagok) lehetne. Ez esetben az irodalmi műfajok fölött van a szépirodalom kategória, míg a dokumentáció alatt a levéltári anyagok (olyan műfajok, pl. mint az oklevelek, jegyzőkönyvek, törvények, jogi szövegek (pl. szabadalmak, szabványok), periratok, stb.) Ezek mérete és jeelntősége, valamint a hálón való hozzáférhetősége folytán szintén lenne indokolt szerepe a wikipédiában. firk 2004. augusztus 7., 15:41 (CEST)

Jó az észrevétel. Egy kérdés: mire gondolsz pontosan azzal, hogy "indokolt lenne a szerepe"? Milyen szócikkekre gondolsz? --grin ✎ 2004. augusztus 7., 23:37 (CEST)

SZVSZ leírta firk a kulcsszót: levéltári anyagok. Jelzem, ezek egyike sem része az irodalomnak (levéltári anyagok alapján persze lehet könyvet írni, ami akár irodalom is lehet, de az összefüggés kb. mint a búza és a csokitorta között) ratonyi 2004. augusztus 8., 00:11 (CEST)

Én úgy értettem hogy úgy értette, hogy ezt az angolok a "literature" alá teszik, de mi ne tegyük, mert nekünk erre a levéltár a kategóriánk... --grin ✎ 2004. augusztus 8., 01:56 (CEST)

--- Pontosítanom kell: a non-fiction, mint irodalom alá az esszék, tanulmányok, kritikák, sajtó és hasonló műfajok tartoznak. A levéltári anyagok valóban másról szól. Kérdés, hogy az irodalom elnevezés, mint tetszőleges célú/rendeltetésű írásművek összessége létezik-e. Nekem úgy tűnik, hogy van ilyen kiterjesztése, pl. megadott irodalom lehet tudományos és másfajta cikkek, publikácoók, elolvasandó művek közös főneve. 81.182.94.10 2004. augusztus 8., 09:05 (CEST)

Az irodalom szó legszűkebb értelmében minden írott szöveg irodalom. De itt nem erről van szó. Ha irodalomról beszélünk, szinte automatikusan a szépirodalomra gondolunk. Műfaji megítélés szempontjából ez helytelen, ezért aztán kategorizálunk, és fiktív vagy tényekre alapuló irodalomról beszélünk. A fentemlített (firk) dokumentációs--vagyis tényekre alapozott--irodalmat fajta szerint külön szócikkekben lehet (és kell is) tárgyalni. Különben az esszé--hacsak nem tudományos témájú--nem egészen "non-fiction," vagyis tényekre alapozott munka. Legtöbbször egyéni véleményt és hangulatot tükröz, felhasználja a szépírás eszközeit, tehát mint ilyen, inkább közelebb áll a szépirodalmi mint a dokumentációs műfajhoz . Marta Palos 2006. december 12., 01:26 (CET)

Gondolom egyértelműsítéssel az "irodalom" mutatna a másik cikkre, melynek neve.... nem tudom, mi lenne. Publicisztika? --grin ✎ 2004. augusztus 8., 22:40 (CEST)

Próbálok tiszta vizet önteni a pohárba, hogy ne legyen semmilyen keveredés (nem feltételezem, hogy bárki bármit összekevert, csak megelőzöm, hogy később nehogy előforduljon). A helyes megközelítés az, hogy van az irodalom tágabb értelemben, ami magában foglalja a tudományos és szakirodalmat, de még az újságírást is, s van a szűkebb értelmezés, amibe már csak a három nagy műnem, a dráma, líra és az epika alá sorolható alkotások tartoznak. Van továbbá, de az irodalomtól távol mindaz, amit firk felsorolt: az oklevelek, periratok, törvények stb. Ezeknek nincs keresnivalójuk az irodalom szócikkben, mindegyiket le lehet írni a maga címszavánál. Gábor 2004. augusztus 8., 23:17 (CEST)

Ratonyinak igaza van. Valamikor a középkor kezdetén minden irományt amijük csak volt besöpörtek az irodalom címszó alá, de azóta sok víz folyt le a Dunán. Más: az epikai műfajnál az egyik "elbeszélő költemény"-t töröltem. Kétszer említették ugyanazon a helyen. Marta Palos 2006. december 11., 06:11 (CET)

[szerkesztés] ango írók életrajza