Irányváltó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Irányváltó a mozdonyok jellemző berendezése, segítségével tudja mozdonyvezető kiválasztani a szerelvény haladási irányát. A mai vonatokban 3 állású: előre - neutrális - hátra, feladatát egy machanikus fogaskerekes váltó látja el. A régi gőzmozdonyokban ez egy szabályzó volt: előre 75->1 - neutrális - hátra 1->75; itt a vonat haladási sebességét is befolyásolta. Gőzmozdonyokban az irányváltó a gőz beérkezési irányát, és intenzitását szabályozta. A mai irányváltók nem használhatóak ha a vonat ,,gázt" kap. Pl. a magyar M41, V43, V63 mozdonyokban a motor kontroller jobb oldalán egy indexkapcsoló szerű és működésű kar, de pl. az Acela Express vagy Dash 9 mozdonyokban ez egy 3 állású kar.
Vannak persze kivételek: egyes villamos toltaómozdonyoknak nincs meghanikus irányváltójuk, a kétirányú haladást két egymástól független motor, és vezető-műszerfal biztosítja.