I. Sulmanu-asaridu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Sulmánu-asarídu (uralkodott Kr. e. 1273 - Kr. e. 1244) a Középasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apja, I. Adad-nirári nyomdokain járva folytatta a feltartóztathatlannak tűnő terjeszkedést.
Sulmánu-asarídu elsősorban észak felé, a Hettita Birodalom ellen vezetett hadjáratokat. (Az Eufrátesz partján, Nihlijánál jelentős győzelmet aratott ellenük.) Ezek kapcsán az ő felirataiban bukkant fel a későbbi Urartura utaló Uruatri név. Nevéhez fűződik az asszír deportálások megkezdése, amelyek a hadakozó birodalom munkaerőigényét elégítették ki, segítettek a földek feltörésében és elszigetelték egymástól a leigázott népek csoportjait, meggyorsítva azok integrációját. Továbbá az ő hadjáratain jelent meg a pszichológiai hadviselés eszközeként alkalmazott látványos, brutális kegyetlenség (tömegmészárlások, megnyúzott vezetők bőrének városfalra szegezése stb.) a legyőzöttekkel szemben.
Samsi-Adad fia, I. Tukulti-Ninurta apja méltó örököse volt, nevéhez szintén nagy hódítások fűződnek.
[szerkesztés] Források
- Roaf, Michael: A mezopotámiai világ atlasza. Budapest, Helikon - Magyar Könyvklub, 1998. ISBN 963-208-507-8; ISBN 963-5487-90-8 Lásd még itt
Előző uralkodó: I. Adad-nirári |
Asszír király 1273 – 1244 |
Következő uralkodó: I. Tukulti-Ninurta |