Horpács

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.99620° k. h. 19.13022°

**Horpács**
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Kistérség	Rétsági
Rang	község
Terület	6,72 km²
Népesség
Összesen: 206 fő (2001) Népsűrűség: 30,65 fő/km²
Irányítószám	2658
Körzethívószám	35
Térkép é. sz. 47.99620° k. h. 19.13022°	település Mo. térképén

Horpács község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Budapesttől északra 67 kilométerre a 2-es főútról Borsosberénynél elkanyarodva érhető el. Egy lankás dombok közötti völgyben helyezkedik el, Balassagyarmattól kb. 15 km-re délnyugatra fekszik.

[szerkesztés] Története

A település neve elhelyezkedésére utalva horpadást jelent. 1473-ban a Szobi család birtokos a faluban, de 1480-ban birtokukat elcserélték az Almássyakkal. Későbbi nagyobb birtokosok a településen: Paska István, Veres Sámuel, Balogh Pál, Bodonyi Ferenc, Gáspár József, Gelle Ferenc, Somoskeöy József, Porubszky Ignácz, Kovács József, Géczy Dénes, Dedinszky család.
A római katolikus templom 1740 és 1744 között épült.
Az a tény, hogy a 19. század végén és a 20. század elején a magyar nemzeti kultúra öt jeles alakja került szoros kapcsolatba Horpáccsal, a falut a magyar irodalomtörténet egyik megszentelt helyévé teszi.

[szerkesztés] Híres emberek

Szontágh Pál, nógrádi, (1820- 1904) a főrendiház tagja, belső titkos tanácsos 1850-től élt horpácsi birtokán, Madách Imrével való bensőséges barátsága nagy hatással volt Madáchra,aki több alkalommal megfordult barátja horpácsi birtokán.
A falu másik jeles lakója Nagy Iván (1824 Balassagyarmat – 1898 Horpács) volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, genealógus, történész, a Nógrád Megyei Múzeum alapítója. Legnevezetesebb munkája a 13 kötetes Magyarország családai czímerekkel és leszármazási táblákkal (írta 1857 és 1868 között). Az 1848-49-es szabadságharcot honvédként harcolta végig, ezért egy ideig bújdosnia kellett a szabadságharc leverése után. 1850-től gyakran megfordult Horpácson, itt is nősült meg 1855-ben. Ő is Szontágh Pál jó barátja volt. 1878-ban költözött le végleg Budapestről a faluba. 1888 és 1891 között a falu bírója volt.
Szontágh Pál halála után birtokát az akkor már széles körben ünnepelt prózaíró, Mikszáth Kálmán (1847 Szklabonya – 1910 Budapest) vásárolta meg 1904-ben, mert élete végén haza kívánt térni szülőföldjére. A következő idézet tőle származik: „Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk... Ez az én igaz hazám”.
Mikszáth Kálmán barátjaként Benczúr Gyula festőművész is megfordult Horpácson, úgy tervezte, hogy ő is birtokot vesz a faluban, aztán az élet máshogy alakult…

[szerkesztés] Nevezetességei

A kastélypark

A Kastélyparkban egymás mellett áll a Szontágh-kúria és a 1906-ban épített Mikszáth-kúria, amelyben a Mikszáth Emlékkiállítás kapott helyet