Herzl Tivadar
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Herzl Tivadar (1860. május 2. Budapest; †1904. június 3. Edlach). Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait - végakaratának megfelelõen - 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben temették el.
Herzl Tivadar Budapesten született egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója.
A politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait egy budapesti reálgimnáziumban fejezte be.
1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freue Presse c. bécsi lap párizsi tudósítója lett.
Párizsban éri az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósítja lapját a Dreyfus ügyről és megtapasztalja a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust.
Az elsõ cionista kongresszust, amely 1897-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és ez később elnökévé választotta. Ezt a tisztséget haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetõnek.