Herczeg Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Herczeg Ferenc (Franz Herzog; Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) író, újságíró, az MTA tagja

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Művei

• Fenn és lenn (regény, 1890)
• Mutamur (elbeszélések, 1892)
• A Gyurkovics-leányok (regény, 1893)
• A dolovai nábob leánya (színmű, 1894)
• A három testőr (színmű, 1895)
• Simon Zsuzsa (regény, 1894)
• A Gyurkovics-fiúk (regény, 1895)
• Napnyugati mesék (elbeszélések, 1895)
• Az első fecske és egyéb elbeszélések (1896)
• Szabolcs házassága (regény, 1896)
• Honthy háza (színmű, 1897)
• Az új nevelő és más elbeszélések (1898)
• Az első vihar (színmű, 1899)
• Gyurka és Sándor (újabb adatok a Gyurkovics-fiúk történetéhez, regény; 1899)
• Egy leány története (regény, 1899)
• Idegenek között (regény, 1900)
• Arianna (elbeszélések, 1901)
• Elbeszélések (1901)
• Ocskay brigadéros (színmű, 1901)
• A tolvaj (színmű, 1901)
• Balatoni rege (színmű, 1902)
• Német nemzetiségi kérdés (négy újságcikk, 1902)
• Pogányok (regény, 1902)
• Álomország (regény, 1903)
• Andor és András (regény, 1903)
• Bizánc (színmű, 1904)
• Elbeszélések (1904)
• A honszerző (regény, 1904)
• Idegenek között (a regény és elbeszélések, 1904)
• Kéz kezet mos (színmű, 1904)
• Böske, Erzsi, Erzsébet (novellák, 1905)
• Szelek szárnyán (útirajzok, 1905)
• Lélekrablás (regény, 1906)
• Déryné ifjasszony (színmű, 1907)
• Kaland és egyéb elbeszélések (1908)
• A királyné futárja (regény, 1909)
• A kivándorló (színmű, 1909)
• Szerelmesek (Férfiszív, Huszti Huszt; regények, 1909)
• A fehér páva. Kisvárosi történet, reg., 1910. ;
• Éva boszorkány (színmű, 1912)
• Felelősség nélkül (publikációk, 1912)
• Mesék (1912)
• Napváros (novellák, 1912)
• Az ezredes (színmű, 1914)
• A láp virága (regény, 1915)
• Az arany hegedű (regény, 1916)
• A hét sváb (regény, 1916)
• Magdaléna két élete (regény, 1916)
• Árva László király (színmű, 1917)
• Gyurkovics Milán mandátuma (regény, 1917)
• A kék róka (színmű, 1917)
• Tűz a pusztában (elbeszélések, 1917)
• Az élet kapuja (regény, 1919)
• Színházavatás (A Kolozsvári Nemzeti Színház új épületének felavatására, 1919)
• Tilla (színmű, 1919)
• A fekete lovas, sz., 1920. ;
• Két arckép (Tisza István és Károlyi Mihály, 1920)
• A holicsi Cupido (színmű, 1921)
• Violante és a bíró (színmű, 1921)
• A fogyó hold (regény 1923)
• A Gyurkovics-leányok (színmű, 1922)
• Aranyborjú (színmű, 1923)
• A költő és a halál (színmű, 1923)
• Sirokkó (színmű, 1923)
• Két ember a bányában (színmű, 1924)
• Péter és Pál (színmű, 1924)
• Kilenc egyfelvonásos (A bujdosók, Karolina, A holicsi Cupido, Baba-hu, Két ember a bányában, Az árva korona, Violante és a bíró, Péter és Pál, A költő és a halál; 1924)
• Herczeg Ferenc munkái (40 kötetes gyűjteményes díszkiadás, 1925–1930)
• A híd (színmű, 1925)
• Sziriusz (regény, 1925)
• Arianna és egyéb elbeszélések (1926)
• A bujdosó bábuk (elbeszélések, 1927)
• A Lánszky-motor (regény, 1927)
• A miloi vénusz karja (regény, 1927)
• Északi fény (regény, 1929)
• Arcképek (1930)
• Emberek, urak és nagyurak (elbeszélések, 1930)
• Harcok és harcosok (tanulmány, 1930)
• Huszonhat elbeszélés (1930)
• Majomszínház (színmű, 1930)
• Második szerelem (regény, 1930)
• A politikus (regény, 1930)
• Mink és ők (elbeszélések, 1930)
• A nap fia (regény, 1931)
• Breviárium (publikációk, 1932)
• Anci doktor lesz (elbeszélések és regény, 1933)
• Válogatott munkáinak emlékkiadása (1933–1936)
• Herczeg Ferenc emlékezései I.: A várhegy (1933)
• Ádám, hol vagy? (regény, 1935)
• Pro libertate! (regény, 1936)
• Napkelte előtt (publikációk, 1937)
• Herczeg Ferenc emlékezései II.: A gótikus ház (1939)
• Utolsó tánc (színmű, 1939)
• Művei (kilenc kötet, 1939)
• Ellesett párbeszédek (1940)
• Herczeg Ferenc négy regénye (1941)
• Gondok és gondolatok (tanulmányok, 1942)
• Száz elbeszélés (1943)
• Herczeg Ferenc magyar történelmi drámái (Árva László király, Ocskay brigadéros, A híd, A fekete lovas; 1943)
• Arany szárnyak (színmű, 1944)
• Fecske és denevér (színmű, 1944)