Hadrév
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hadrév (románul Hădăreni) falu a romániai Maros megyében, az Aranyos partján.
A trianoni békeszerződés előtt a falu lakosságának 88%-a magyar volt, a többi román, cigány, és zsidó. Ma 68% a románok, 22% a cigányok, és 10% a magyarok aránya. Az itt élő magyarok 96%-a református.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Marosludastól 10 km-re, Aranyosgyérestől pedig 25 km-re, az Aranyos és az E60-as országút melett fekszik. Mivel többször is előfordult, hogy az Aranyos kiöntött, a folyó melett élő emberek lassan elköltöztek a falu más részeire.
[szerkesztés] Története
Először 1270-ben tettek róla írásos említést.
1993 szeptemberében etnikai zavargások színhelye volt a község, egy román férfi meggyilkolása után a falusiak felgyújtották a helyi cigányok házait és négyet megöltek közülük. A kivonult rendőrség állította helyre a rendet [1]. 2005-ben megnyitotta kapuit a falu határában a Schuster second-hand elektronikus gépekkel kereskedő cég. Ezzel a munkanélküliségi ráta is csökkent pár százalékkal.
Szintén 2005-ben az Európai Unió és a román állam segítségével bevezették az ivóvízhálózatot és 2006-ban már több házban is élhettek vele.
[szerkesztés] Nevezetességei
A falu magában őrzi a múltat. Az 1910-ben épült református templom mellett még említésre érdemesek a főutca régi házai.