Hőgyész

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.49637° k. h. 18.41821°

**Hőgyész**

Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség	Tamási
Rang	nagyközség
Terület	37,15 km²
Népesség
Összesen: 3041 fő (2001) Népsűrűség: 81,86 fő/km²
Irányítószám	7191
Körzethívószám	74
Térkép é. sz. 46.49637° k. h. 18.41821°	település Mo. térképén

Hőgyész: nagyközség Tolna megyében, a Tamási kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Hőgyész, a Siófoktól 60 kilométerre dél-keleti és Szekszárdtól 30 kilométerre észak-nyugati irányba található település.

Forrás: Darin Sándor (www.nu.hu; www.utazona.hu; s.darin@t-online.hu)

[szerkesztés] Története

Hőgyész, a Tolna megyei község történelmi múltja a korai Árpád-korig nyúlik vissza. A település nevét az itt lakó hermelinvadászokról kapta, kiket a királyságot megelőző időkben hölgymenyétvadászoknak, más néven hölgyészeknek (hőgyészeknek) neveztek. A nagyközség címere mind a mai napig híven őrzi ezt az örökséget. A történelem során többször is elnéptelenedett település első oklevelét 1277-ben kapta. A török időszakban újra elnéptelenedik, majd a XVIII. században német ajkú lakosság betelepítésével új korszak és fejlődés kezdődik az egyre népesebb falu, majd mezőváros életében.

Forrás: Darin Sándor (www.nu.hu; www.utazona.hu; s.darin@t-online.hu)

[szerkesztés] Nevezetességei

Gróf Apponyi (Mercy) kastély

Az Apari-nak nevezett birtokot a hozzátartozó falvakkal és pusztákkal 1722-ben veszi meg a lotharingiai hercegséghez tartozó Claudius Florimundus Mercy (Savoyai Jenő lovassági tábornoka, majd a visszafoglalt Bánság kormányzója) a Sinzendorf családtól 15.000 Ft-ért. Ennek az öt faluból és harminc pusztából álló birtoknak a központjává teszi Hőgyészt és így a terület, mint Hőgyészi Uradalom kezdi meg fejlődését. Az uradalom szépen gyarapodott, közel negyven év alatt több mint 20.000 holddal bővült a termőföld irtások és egyéb talajjavító munkálatok révén (ebben az időszakban, Tolna megyében csak az Eszterházy család dombóvári birtoka volt nagyobb). A Mercy kastélyt megelőzően állt egy kisebb földszintes kastély a településen, melyet az akkori írásokban gyakran, mint várat, várkastélyt említenek. Ennek az lehet az oka, hogy az épület cölöpökön állt és sáncokkal volt körülvéve. Ezt az állítást ugyan több más okirat cáfolja, többek között az a leírás is, mely az 1773. évi felmérésben már mint emeletes kastélyt említi. Ebben az évben vették át a birtokot az Apponyiak. A kastély tényleges korának megállapításában Bél Mátyás műve lehet segítségünkre, melyben így ír: "Hőgyész a Mercy grófnak új és elegáns kastélyáról nevezetes". Ez a kézirat 1730-ban íródott, még Claudius Fl. Mercy halála előtt. Ezen adatok ismeretében a történészek Mercy gróf halála, azaz 1734 előttinek tekintik a nagykastélyt. A kastélyt fogadott fia Anton építette tovább, aki ott is halt meg és a csicsói kápolnában helyezték örök nyugalomra.

A kastélyt III. Mercy 1772-ben királyi engedéllyel eladta Apponyi Györgynek, akit 1776-ban Tolna megye főispánjának választottak A birtokot fia, György örökli és 1784-től jelentősen átalakítja. Antalt a kor egyik legműveltebb földesurának tartották. Barátságban állt Haydnnel, Mozarttal, ismeretség kötötte Beethovenhez és megfordult nála - igaz csak egy éjszakát töltött a kastélyban - Liszt Ferenc is. Később testvére Károly lett a kastély ura, aki csak ritkán tartózkodott a kastélyban. Az ő fia Géza viszont életének jelentős részét a kastélyban töltötte feleségével gróf Széchenyi Paulával. Az épületet 1890-ben restauráltatta és 1928-ban bekövetkezett halálakor a kastély mauzóleumába temették el, ahol a mai napig nyugszik felesége oldalán. Az utolsó Apponyi - Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak.

Az eladást követően üdülő, majd irattár volt. A II. világháború idején lengyel menekültek szállása lett. Később katonai kórház és 1954-ig görög gyerekek otthona volt. 1954-től nevelőotthon, iskola, majd újra gyermekotthon. A 80-as évektől különböző felújításokat végeznek rajta és szerényebb elhelyezés mellett olcsó szállodaként is üzemel. A barokk stílusú kastélyt két évvel ezelőtt vásárolta meg a megyei önkormányzattól Piros László budapesti vállalkozó, aki remek építész-kertész csapatot összeállítva valósította meg a csodát és 2001. év végén megnyitotta a négycsillagos Gróf Apponyi Kastélyszállót. A közel négyezer négyzetméteres kastélyszálló a falu közepén található. A négyszárnyú, zárt belső udvarral rendelkező impozáns épület főút felőli homlokzatát az Apponyi család címere díszíti. A főútról befordulva csodás parkba érünk, melynek eredeti állapotát neves szakemberek igyekeznek helyreállítani. Az épületbe lépve a főbejárat mellett tábla hirdeti, hogy ebben a fantasztikus fejlődésben a Széchenyi Terv is jelentősen segítette a bátor vállalkozót. Járjuk hát végig az épületet. A földszinten kávézó és elegáns étterem, tanácsterem és vendégszobák kaptak helyet. A kastély felszentelt kápolnája esküvők megrendezésére kínál kiváló lehetőséget. A kápolna előterében elhelyezett márványtábla Liszt Ferenc látogatásának állít emléket. A folyosók padlóját kelheimi kőlapokkal borították, mely a boltozattal igazi ódon hangulatot teremt. A recepciós pulttól két vörös mészkőoszlop között díszes lépcsőn juthatunk az emeletre. A lépcsőfordulót az Apponyi család négy tagjáról készült festmény fotomásolatai teszik fenségessé (eredetik múzeumban láthatók).

Az emeleten további vendégszobák és négy nagyterem található, melyeket a családhoz közelálló zeneművészek iránti tiszteletből Liszt-nek, Haydn-nek, Mozart-nak és Beethoven-nek neveztek el. Mind a négy terem eltérő stílusban került berendezésre. A szobák méltó bútorzatát lengyel asztalosok készítették. Minden szoba külön fürdőszobával rendelkezik, melyeket a szoba alapterületéből választottak le oly módon, hogy a szoba közel hat méteres mennyezetéig nem ér fel, így nem bontották meg az eredeti boltozatokat. A padlást még az átépítés idején tekinthettük meg. Lenyűgöző volt érinteni egy igazi barokk tetőszerkezetet. A helyreállítás során kicserélték az elöregedett gerendákat, melyek mérete néhány helyen a 80 centiméteres átmérőt és a tíz - tizenkét méter hosszúságot is elérte. A pincében került kialakításra az eredeti téglákkal burkolt hangulatos borozó és a vendégek ellátását kiszolgáló konyha is. De a kastély igazi gyöngyszeme még hátra van. Ez pedig nem más, mint egy három medencét (ebből kettőt a helyi termálvíz lát el), négy szaunát, egy gőzkabint és kondicionálótermet magában foglaló wellness központ. Lehetőség nyílik itt a legkülönfélébb terápiákra és szépségápolásra is. Az ország második gyógy-kastélyszállója mind kívülről, mind belülről az igazi főúri vendéglátás "mekkája" lesz a pihenni, kikapcsolódni, felfrissülni, gyógyulni vágyó utazók körében.

Ehhez járul még a szállodától közel két kilométernyire található lovarda - folyamatos fejlesztés alatt - ahol lovaglásra, kocsikázásra és persze télen szánkocsizásra nyílik lehetőség. További tervekben szerepel itt egy étterem, szálláshelyek, kovács- és fazekasműhely valamint teniszpályák létesítése is.

Barokk templom

Aki pedig a települőst is jobban meg akarja ismerni az feltétlenül keresse fel a község egyik legmagasabb pontján található, 1799-ben Apponyi Antal által emeltetett későbarokk-klasszicista templomot. Mind szerkezetében, mind építészetileg a környék egyik kiemelkedően szép temploma. Az egyhajós templom 41 méter hosszú és 14 méter széles, belső magassága 15 és 25 méter, míg a községet uraló harangtorony 44 méter magas. Az oratóriumok és a torony sisakja rézlemezekkel fedett. A négy márványoszlopon nyugvó kóruson 1927-ből származó 1050 sípos orgona található. A templom három harangja közül kettő 1746-ból, míg egy 1798-ból származik. A főoltár három vörösmárvány-lépcsős emelvényen áll. Az oltár maga két lábon áll és koporsó formájú. Kripta nincs a templomban, de a sekrestyével szemben lévő oratórium alatti részben egy plébános, egy káplán és egy kastélykáplán sírfeliratos táblája látható. Különös figyelmet érdemel a tavaly felújított iskola épülete és a községháza is.

Az autóbusz-pályaudvar mögött információs táblát találunk a települős térképével és a Tolnai Borút útvonalainak bemutatásával. A településen a mai napig négy népcsoport - magyarok, svábok, székelyek, cigányok - él békésen egymás mellett, melyek kultúrája és szokásaik keveredéséből jelentős és látványos helyi kulturális élet alakult ki.

Forrás: Darin Sándor (www.nu.hu; www.utazona.hu; s.darin@t-online.hu)