Gyergyószárhegy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Lázár-kastély

Szárhegy (más néven Gyergyószárhegy, románul Lăzarea): nagyközség a mai Romániában Hargita megyében. Güdüc tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók

[szerkesztés] Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 5 km-re északra a Szármány-hegy déli oldalán fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét valószínűleg az egykor Szár-hegynek is nevezett hegyről kapta.

[szerkesztés] Története

Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. Története a Lázár család történetével fonódik össze. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. A 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. Itt töltötte gyermekévei egy részét Bethlen Gábor fejedelem. 1658. szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. 1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János (itt temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész. 1707-ben Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Ezután Lázár Ferenc állíttatta helyre. 1748-ban újra leégett, de ismét helyreállították, végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. 1872. május 22-én a kolostor is újra leégett, de újjáépítették. 1910-ben 4753 lakosából 4420 magyar, 155 román és 139 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben Güdüc teleppel együtt 3625 magyar, 49 román és 48 cigány lakosa volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A Lázár-várkastély helyreállítása megkezdődött. 1974-óta alkotótáborokat rendeznek benne.
Római katolikus temploma 1235 körül épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették, tornya 1488-ban épült. 1590-ben tűz pusztította, mivel a reformátusok a templomot megszerezve oltárait elégették. 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. 1930-ban bővítették és tornyát magasították.
A Szármány-hegyi 15. századi Szent Antal kápolnát a nagybaconi Balló család építtette újjá az 1700-as években.
A Szármány hegy tövében levő ferencrendi kolostor és templom 1669-1752 között épült. A rendházfőnök 1669-1674 között Kájoni János volt, kinek szobra a kolostor falában látható.