Gyűrűs-köd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Gyűrűs-köd (M57, NGC 6720) a Lant csillagképben, az egyik leghíresebb planetáris köd. 1779. január 29-én fedezte fel Antoine Darquier de Pellepoix (1718-1802) toulousei csillagász, miközben egy üstökös mozgását figyelte. Charles Messier még ugyanabban az évben katalogizálta M57 néven. Darquier élesen elhatárolt, halvány, korong alakú jelenségnek írta le, amelyet a Jupiter bolygóhoz hasonlított, ennek nyomán nevezte el a ilyen objektumokat planetáris ködöknek William Herschel.
A 2300 fényévnyi távolságra lévő objektum kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki a középpontjában található halvány, 15,8m fényes fehér törpe által ledobott gázburokból. Jelenleg 1,3 fényév átmérőjű és 18-19 km/s sebeséggel tágul. A köd kialakulását okozó központi csillag létezéséről elsőként 1800-ban, Friedrich von Hahn számolt be, de ezt mások nem tudták megerősíteni, létezése csak akkor bizonyosodott be, amikor 1886. szeptember 1-jén Gothárd Jenő herényi magáncsillagvizsgálójának 26 cm átmérőjű tükrös távcsövén keresztül egy 30 perces expozíciós idejű fényképet készített a ködről, amelyen jól látszott a csillag.
[szerkesztés] Megfigyelése
A Lant csillagképben, a β és γ Lyrae csillagok között félúton található.
- Rektaszcenzió: 18h 53m 35.08s
- Deklináció: +33° 01′ 45.0"
- Látszólagos fényesség: 8,8m
- Látszólagos kiterjedés: 2,5' x 2'
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Füstkarika az égen [1]
Based on work by