Győrzámoly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | [[Nyugat-Dunántúl]] |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Győri |
| Rang | község
|
| Terület | 26,38 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9172 |
| Körzethívószám | 96 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Győrzámoly község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország északnyugati részén, Győrtől 9 km-re helyezkedik el .
[szerkesztés] Nevének eredete
Győrzámoly neve valószínűleg szláv eredetű és zátony mögötti helyet jelent.
[szerkesztés] Története és mai élete
* 1271-ből származik a középkori falu első írásos említése.
Győrzámoly a megye azon kevés településeinek egyike, amelynek területéről eddig semmilyen régészeti lelet sem került elő. Neve a nyelvtudomány szerint valószínűleg szláv eredetű és zátony mögötti helyet jelent. Első okleveles említése 1271-ből ismert: ekkor mint Malomsokkal határos települést említik. A 15. század első felében már bizonyosan a Héderváry-család birtoka: 1443 és 1548 között nem kevesebb mint tizenhat oklevélben fordul elő váltakozva „Zámoly”, „Zamoly” ill. „Zamol” alakban. Közben a 15. század végén előbb a Szemerék, majd a Nagylucseiek kezén volt; 1500-ban pedig a Rozgonyiaknak zálogosítják el birtokosai. 1549-ben a Héderváry-család, valamint Bakyth Péter együtt bírja a nagyobb részben újonnan benépesített falut. A 16. század második felében többször elpusztul - így Győr 1594. évi török ostromakor is. A 17. század elejétől az újjáépülő falu évszázadokon át a Héderváry-család - ill. későbbi örökösei - uradalmához tartozik. 1658-ból Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomáról tudunk, melyet ez évben már romba dőltként említik. EA falu ma álló temploma 1779-ben épült.
Az 1809. évi francia hadjárat érzékenyen érintette a települést. A Győrzámolyon keresztül vonuló francia csapatoktól elmaradt katonákat a nép megrohanta és sokakat közülük felkoncolt. Ennek hírére a csapatok visszafordultak, a falut felgyújtották, az elfogott zámolyiakat pedig Győrött haditörvényszék elé állították és halálra ítélték; de a győri püspök közbenjárására Narbonne francia tábornok június 30-án az elítélteknek kegyelmet adott.
A békés fejlődés azonban nem tarthatott sokáig: 1869-ben a falu egy része - a templommal, a plébániaépülettel és az iskolával együtt - leégett, de azonban hamarosan újjá is épült. Az 1890. évi népszámlálás adatai szerint Győrzámolyon, valamint a hozzá tartozó Gyűrűsön, Tölösön és Patkányoson közel 1300 lélek él; közülük 1278 római katolikus, 7 evangélikus, 6 pedig zsidó vallású.
A 20. század elején Győrzámoly körjegyzőség székhelye, ahol a lakosok hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn.
A falu nevének magyarázata: „Nevét állítólag a Héderváry-család Sámuel nevű tagjától nyerte, melyből nyelvi át-alakulás útján lett a mai Zámoly”.
A község életében az utolsó nagy pusztítást az 1954. évi árvíz jelentette, amely a falu régi építészeti emlékeit szinte teljesen eltüntette. A kedvező fekvésű község azonban hamarosan újjáépült, fejlődését nemcsak az új házak, az újonnan megnyitott utcák bizonyítják, hanem az utóbbi évtizedekben átadott középületek sora is: a takarékszövetkezet, a művelődési ház és az új iskolaépület után 1987-ben falumúzeumot és tűzoltószertárt is avattak, 1993-ban pedig elkészült a nagy népszerűségnek örvendő tornacsarnok is.
* 1954-ben az árvíz teljesen elpusztította, majd újjá épült.
Kiépült a közüzemi vízvezeték-hálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat, amelyhez eddig több száz lakás csalakozott. Távbeszélő-fővonallal 286 előfizető rendelkezik, kiépült a helyi kábeltévéhálózat. Megoldott az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi rendelőn kívül gyermekszakorvosi és fogászati rendelés is van a faluban. Óvodájában négy óvodapedagógus 66 gyermekkel foglalkozik; két épületben működő nyolcosztályos általános iskolájában - mely-ben a szomszédos Győrújfalu felső tagozatosai is tanulnak. Az általános iskola szervezi 1991 óta a nagysikerű szigetközi népdaléneklési versenyt.
A lakosság Győrött, valamint a helyi Kisalföld Termelőszövetkezetben, az osztrák-magyar Witzmann Műanyaggyártó és Kereskedelmi Kft-ben, ill. magánvállalkozásokban talál megélhetést.
[szerkesztés] Látnivalók
* Római katolikus templom A község Szent László tiszteletére szentel, 114 m2 alapterületű, barokk stílusú temploma 1779-ben épült; 1869-ben leégett, de eredeti stílusában újjáépítették. Fő- és mellékoltára, szószéke és keresztelőkútja 1780-ban készült copf stílusban, az első templom berendezéséből menekült meg. A templom és berendezése műemlék jellegű.
- 1917-ben a falu központi helyén, a Szent István és a Szent László utca kereszteződésében Csuti Vince és neje, Jász Örzse keresztet állíttatott a háborúban elesett két fiúk emlékére. E kereszt két oldalára került fel később az első világháborúban hősi halált halt 44 zámolyi férfi neve. Az emlékmű szomszédságá-ban alakította ki az önkormányzat 1990-ben a falu második világháborús áldozatainak emlékoszlopát, ez 32 személynek állít emléket.
- A falu határa természeti értékekben is nagyon gazdag. Győrzámoly és Győrújfalu határában terül el a Remencei Duna-ág, a Szil-ága és a Zámolyi tölös közel 100 ha-nyi területe. A vízfolyásokat mindenütt magassásosok, magaskórósok szegélyezik. Itt található az Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, a Lajma. A Zámolyi tölös pedig az Alsó-Szigetköz ma már ritka ártéri keményfa tölgy, kőris, szil-ligeterdeje.
* Falumúzeum
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) dr. Horváth József irása lett átdolgozva.
Based on work by