Gyömöre

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.5000° k. h. 17.5667°

**Gyömöre**
Régió	[[Nyugat-Dunántúl]]
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Téti
Rang	község
Terület	20,49 km²
Népesség
Összesen: 1393 fő (2001) Népsűrűség: 67,98 fő/km²
Irányítószám	9124
Körzethívószám	96
Térkép é. sz. 47.5000° k. h. 17.5667°	település Mo. térképén

Gyömöre község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A megye déli határánál a Győr–pápai vasútvonal melletti domboldalakon és völgyekben helyezkedik el. A Bakony-ér völgyét nyugatról szegélyező, kissé kiemelkedő földháton található.

[szerkesztés] Története

Ősidők óta lakott hely. Az avar gyűrű feltehetőleg idáig terjedt, legalábbis ennek emlékét sejtjük a határ gyürháti és gyüroldali dűlőinek neveiben. Régi okleveleinkben első birtokosául (1377) Gemevrei vagyis Gyömörei Györgyöt ismerjük. I. Ferdinánd 1536-ban egyéb jószágokkal együtt ezt is az enyingi Török Bálintnak adományozta, s ekkor lettek a jobbágyok reformátusok. A birtok Nyári Pálnéra szállott, akitől vétel útján az Esterházy család birtokába jutott. 1594-ben Győr után a Pápát ostromló Hasszán a falut elpusztította. Ez időben behódolt faluként volt számon tartva. 1619-ben a lakosság visszatelepült.

A községháza

Az 1629. évi megyegyűlés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy abban az időben két Gyömörét különböztettek meg. (Gyömörő-Várfalvát és Gyömörő-Nemesszert). Ami Pápához (a Török-féle birtok) tartozott az a Várfalva nevet viselte. A gyömörei plébánián 1729-től van az anyakönyv vezetve. A katolikus templom 1775-ben a pápai nagytemplom mintájára épült. Az első iskoláról az 1788. évi összeírás tesz említést. A falu 1839-ben teljesen leégett. Az 1871-ben nyílt Győr–szombathelyi vasút Gyömörei állomása hamarosan több község személy és áruforgalmát bonyolította. Az Esterházy-féle birtokon gazdasági szeszgyár is volt. Ezenkívül magántulajdonban ecet és pálinkagyár működött. Az I. világháború előtt nagyon nehéz volt az élet. Munka nem volt, napszám és részes munka is kevés. Több család kivándorolt Amerikába. A harmincas években házhelyeket osztottak, ahova szoba-konyhás lakásokat építettek. A II. világháborúban 14 zsidó családot deportáltak. A háború után ismét földet osztottak, de sokan a győri üzemekbe mentek el dolgozni. Az Ilonka-pusztai kastélyból iskola lett.

A községi tanács megalakulása után a községfejlesztés került előtérbe. Járdaépítés, új utcák kialakítása, összkomfortos családi házak építése történt, sok kölcsönnel. Az ivóvíz mindig gond volt, ezért mélyfúrású kút létesült a Rózsa Ferenc utcában. A községben, 1956-ban két termelőszövetkezet alakult, s ha-marosan fel is bomlott. Majd 1959-ben ismét két szövetkezet alakult meg. Egy hónap múlva Új élet néven egyesültek. A község közös tanácsot alkotott Téttel. A rendszerváltás után vált ismét önállóvá. Az új testületek az infrastrukturális lemaradás lefaragását célozták meg.

A "Fehér ló" étterem

A termelőszövetkezet a rendszerváltás után megszűnt. Az emberek nagy részéből kényszervállalkozó vagy őstermelő lett. A hegytörvény életbelépése nem vonatkozott a gyömörei hegyközségre annak kis mérete miatt. Így sajná-latos módon kimaradtak a Pannonhalma-sokoróaljai borvidék tagjainak közösségéből. Az igazgatási munkát a polgármesteri hivatal látja el. Az intézményhálózatában jelentős helyet foglal el a napköziotthonos óvoda. Az általános iskola 8 tancsoportos, melyet társulásban működtetnek Szerecseny községgel. Idősek Napközi Otthona 20 férőhellyel gondoskodik a munkában elfáradt, magára maradt időskorúak napközbeni ellátásáról, szórakoztatásáról. Háziorvosi és védőnői körzet van a településen.

Az új postahivatal

A soproni postaigazgatóság volt vezetője kezdeményezte 2001-ben új postahivatal építését, amit 2002-ben három hónap alatt megvalósítottak. Az ivóvíz-szolgáltatást a Pannonvíz Rt; a szervezett hulladékszállítást a Győri Kommunális Kft. végzi. Vezetékes gázberuházást hajtottak végre, mely 1998-ban elkészült. A csatornázás is befejeződött, ezért az önkormányzat a belterületi utak nagy részét már helyrehozatta. A gyömörei cigányság a XX. század elején telepedett le a faluban a mostani vasútállomás környékén. Majd a Felpécre vezető út mellé telepedtek át. A szocialista lakásépítési programban kerültek a községbe. Kisebb nagyobb összezörrenéssel beilleszkedtek a falu életébe. Többségüknek van munkahelye, a fiatalok képességeik szerint tanulnak. A közösség kulturális életét színesíti az évente rendszeresen megrendezett „Elhozta az Isten piros Pünkösd napját” hagyományőrző nap. Ma már hagyományosnak tekinthető a Térségi Népzenei Gála, amelyet 2003-ban már negyedik alkalommal rendeztek meg. Rendszeresen megjelenik a Gyömörei Lapok című helyi lap.

[szerkesztés] Látnivalók

A milleneumi_kereszt_a_templom_kertben

A rk. templom

Barokk stílusú rk temploma 1767 és 1772 között készült el a pápai templom mintájára. Építtetése Esterházy Károly és Fellner Jakab tervei alapján történt. Homlokzati órapárkányos tornyát gazdagon képzett törtvonalú sisak fedi. Berendezése a díszes főoltár 1666-ból való, a mellékoltárok, pedig a XVIII. századi alkotások. A szószék gazdagon díszített, míves faragású (XVIII. sz.-i.) Különösen értékesek az 1770 körüli rokokó padok. A templom előtt kőkereszt 1861-ből való. A dombon álló templomhoz lépcsősor vezet a Vörösmarty M. utcából. A templom közelében evangélikus harangtorony található a Rákóczi u. 12. számú ház előtt. A temetőben romantikus stílusú kápolna, melyet Friedrich Károly és Mihály Borbála építetett 1928-ban. A hívő elődök évszázadokon keresztül úgy is kifejezték hitüket, hogy anyagi erejükhöz mérten a településen és annak határában fa és kőkereszteket állítottak fel.