Guido és Maurizio de Angelis
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A de Angelis testvérpár, Guido (született 1944. december 22.) és Maurizio (született 1947. február 22.) előadóművészekként és zeneszerzőként váltak közismertté.
Hivatkoznak rájuk Oliver Onions néven is, melyet lemezeik és CD-ik egy részén használtak, illetve az Andrew vagy Antony Barrymore néven, melyet filmzenék esetében láthatunk.
A testvérek születési helye Rocca di Papa, Olaszországban. Pályafutásukat gitározással kezdték, majd Maurizio zeneszerzést és harmóniát, Guido pedig fuvolázást tanult.
A zene szakmájukká is vált: végigjárták Olaszországot a Black Stones nevű együttessel, melynek neve később G & M lett. 1967. után zenekarban játszottak és olyan híres zeneszerzők zeneszámait adták elő, mint Ennio Morricone, Riz Ortoliani, Armando Trovaioli és még sokan mások. Számos közismert olasz énekessel is közreműködtek előadásaik során. 1970-ben találkoztak Nino Manfredi-vel, akinek híres zenéjüket, a Tanto pè cantà-t írták, és így lett az első filmzenéjük, - amit Nino Manfredi "Per Grazia Ricevuta" (Csoda, olasz módra, 1971) című filmjéhez írtak - hatalmas siker.
Ezt követte számos közismert filmzene, mint amilyen a Sandokan, Zorro, Il Corsaro Nero (A Fekete Kalóz), és számos Bud Spencer film ismert zenéje, mint amilyen a Különben dühbe jövünk "Dune Buggy" című száma.
Based on work by