User:Gubbubu/Idézés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

	Ez a lap karbantartás – nagyobb lélegzetű tartalmi vagy formai átrendezés, bővítés, javítás – alatt van. Lásd a vitalapját.
	A szerkesztési ütközések elkerülésének érdekében lehetőleg ne állítsd vissza a cikket az előző verzióira, amíg az átdolgozás be nem fejeződik, és használd a vitalapot, mielőtt szerkeszted. Ne hagyd ezt a sablont néhány napnál tovább a szócikkeken. Jelentős változtatások esetén fontold meg, hogy egy allapon írod meg az új változatot.

Tartalomjegyzék 1 Az idő urai 2 Nyelvművelés 3 Kocsis Tamás: A nemzetek nyomorúsága. 4 Brilliáns idézetek 4.1 Privatizáció 4.2 ami már tényleg SZÁNALMAS ... 5 sorstalanság madness ep. XX. 6 Finnugorizmus 7 Az igazi Mao-témakör 7.1 Egy régi barátomnak, útmutatásul 8 Brit nácizmus, pán-indoeuropizmus stb.: tények, titkok és bizonyítékok 9 Linkgyűjtemény 9.1 Matek 9.2 Egyéb 9.3 Mocskolódó írások és emberek, pro és kontra 9.3.1 Személyem elleni mocskolódások más szerkesztőktől 10 Szfinx a Hortobágyon 11 Vekerdi-idézet 12 Mottópályázat 13 Egyéb 14 baráth ügynökség fű alatt 15 a nap aranyköpése 15.1 január 28 15.2 február 8. 15.3 2006 március 31. 15.4 2006 április 4. 15.5 2006 május 17. 16 Az öntelítetlen Károlyi véleménye az öntelt népi írókról, a kulákokról és a tervgazdálkodás nagyszerű jövőjéről 17 Hírszerző, az online Népszava? 18 Pannon kiscica 18.1 IGEN! a megszorításokra 18.1.1 Elég abból, hogy Magyarország négyévente megtorpan. Inkább lépjünk bele a szakadékba. 19 Bontsuk le a rasszista keresztény templomokat 20 Vasadi Péter: A bűn

[szerkesztés] Az idő urai

• Ki ez a nagyokos? "A jó sci-fi több kell legyen az átlagos novellánál annyiban, hogy szerzőjének nem csupán az ember lélektani és társadalmi bajait és kapcsolatait kell ismernie, hanem a tudomány által számításba vett lehetőségeket is. S nem csupán azokat, amelyek mennyiségi változásokat jelentenek, hanem, s főként a minőségieket." Mi az hogy kell? Marxista esztétikakönyvekben vagy esszékben lehet ilyeneket olvasni.

[szerkesztés] Nyelvművelés

A legfájdalmasabb dolgokról a Terrorista nyelvművelők című fejezet szól. A kívülállónak, nem szakmabelinek is feltűnő, hogy egy-egy támadás milyen vehemens, mintha csak a politikai életben volnánk [ott is vagyunk - hisz Nádasdy és a többi említésre nem méltó személy mind globalizált liberósok, és Grétsyt olyasmikért kezdték kikezdeni, hogy használta a "nemzeti" szót egy dolgozatában - G.] ... Az kétségtelen, hogy a tudományos viták igen fontosak, megvan a hasznuk, de az ilyen dörzspapír stílusnak aligha. A könyvből megtudható, ki nevezi "sarlatánoknak" a nyelvművelőket, ki csacskának, esetleg a "politika oldalvizein hajózóknak" [ők beszélnek, akik egy szélsőségesen neoliberális bulvárlapban jelentetik meg az összes mocskolódó iratukat - G.] [...] Gúnyolni, ironizálni mindennel lehet, sőt nagyon könnyű, így például a nyelvőrök hatalmáról - s közben csúsztatni jókorákat. [...] Joggal állapítja meg Balázs Géza, hogy a nyelvművelőket és nyelvművelést elítélő nyelvészek egy valójában már régóta túlhaladott felfogást bírálnak. "A preskriptivitás nem föltétlen valami ember- és egyéniségellenes irányzat, hanem többnyire a nyelvi kommunikáció sikerességét és így a társadalom működését szolgáló törekvés."

[hadd tegyem még hozzá, hogy Nádasdynak az a tézise, miszerint "a nyelv változik, és ezért tudománytalan dolog beleavatkozni a fejlődésébe", szintén tudománytalan. Az élővilág is változik, egyáltalán nem jó irányba, és igenis kötelességünk, épp az emberiség érdekében is - amint erre ökológusok és egyéb tudósok felhívták a közvélemény figyelmét - hogy a megmentése érdekében beavatkozzunk. Azonkívül a nyelvnek vannak bizonyos szabályai, ezt még Nádasdynak is el kell ismernie; - na ha ezeket valaki tudománytalanul megsérti, akkor ennek a sértésnek a védelmezése épp hogy a tudománytalan - G.].

• Minya Károly írása (Vitairat a nyelvművelésről) - Balázs Géza új könyvéről az Édes anyanyelvünk c. folyóiratban (pdf)

Teljes hasonulás: Magyar nyelvterületen a XVIII. szd.-tól kezdve terjedt el mint a Kazinczy-nyelvúj. köv.

[szerkesztés] Kocsis Tamás: A nemzetek nyomorúsága.

Érdekes több szempontból is, bár egy-két megállapítással nem tudok mit kezdeni.

• Google tár
• Eredeti

Ezzel rövid tudományfilozófiai jellegû értekezésünk végére értünk. Egyet kell értenünk Thomas Kuhn megállapításával (még ha más indokok alapján is): a tudomány fejlõdése nem jelenti az igazság közelítését (Kuhn [1984], 272. old.). Az ember kitört a teremtettség állapotából, s fejébe vette isteni mivoltát, s ez a tény állandó menekülésre készteti a valóság elõl. A tudomány ezen igyekezet hûséges kiszolgálójává vált, s a fejlõdés - paradox módon - a racionalitásba és empirizmusba burkolt porhintés hatékonyságában mérhetõ, amely képes elhomályosítani az ember elõtt álló valódi létkérdéseket. Sem a filozófia, sem a tudomány nem mûködhet az igazság szolgálatában, amennyiben nem hajlandó tekintetét a teljességre vetni, akár technikai, akár ideológiai okokra hivatkozva. Nem igaz, hogy a tudománynak és a vallásnak szükségszerûen szemben kell állnia; nem igaz, hogy a vallásos tudatforma képviselõjének bármiféle intellektuális áldozatot kellene hoznia; s különösen nem igaz, hogy a vallás a négy fal közé tartozó magánügy volna! Éppen ellenkezõleg: ez az emberhez méltó életnek és az ehhez szükséges feltételek megteremtésének egyetlen útja, hogy ne váljék a világ nemzetek lelki-szellemi, majd idõvel anyagi nyomorúságává. Mindez nem a tudomány kialakult módszertana gyökeres felforgatásának igénye, hanem olyan külsõ, ha úgy tetszik, metatudományos értékek iránytûként való felhasználása, amelyeknek az érvényesülése leginkább a kutatók személyes meggyõzõdésével segíthetõ elõ. Itt, persze, nem olyan értékekrõl van szó, amelyekrõl vitát lehetne nyitni, vagy demokratikus döntéseket lehet hozni - ezekkel az eszközökkel csupán egy szûk kör rövid távú egyéni kényelme maximalizálható -, hanem évezredek általános emberi tapasztalatáról a jó és a rossz fogalmának meghatározásával kapcsolatban. Ezen értékek akár vallásos hit nélkül is vállalhatók, legfeljebb az illetõ "miért?" kérdésére adható kevésbé meggyõzõ "csak" válasz inti a kérdezõt a kellõ alázat gyakorlására. Mit tegyen hát az, aki hajlandó elfogadni teremtett mivoltát? Teremtõnk nem volt kegyetlen hozzánk: gondoskodott az önmagunkra vonatkozó használati utasításról is. Bárki számára hozzáférhetõ, még különleges elõképzettséget sem igényel a feldolgozása. Betartásához nem éppen kedvezõk a feltételek, de azért ez messze nem reménytelen. Szó sincs arról, hogy a boldogságot a zsigeri vágyak maradéktalan kielégítésével kellene azonosítani, s ilyen világ megvalósítására kellene törekednünk. Azoknak, akiket egy kicsit is izgat a jövõ, kötelezõvé tenném Aldous Huxley Szép új világ címû könyvének elolvasását (Huxley [1996]). A szakirodalom negatív utópiaként tartja számon a mûvet, ám a negatív jelzõ a jelenlegi társadalmi-gazdasági célok ismeretében teljesen indokolatlan. A legjobb úton haladunk az 1932-ben megfogalmazott vízió megvalósulása felé: elsöprõ a társadalmi támogatottság. De azért az elolvasás után is tartani kellene egy népszavazást, amúgy teljesen demokratikusan. Jómagam pedig a közelgõ "szép új világban" is inkább a Vadember maradok.

[szerkesztés] Brilliáns idézetek

[szerkesztés] Privatizáció

Én nem hiszem, hogy az utóbbi tíz évben az befolyásolta volna a privatizáció menetét, hogy ki ismerte a miniszterelnököt.

(Erdős Ákos, Láng Holding Kft.)

Hmm. No komment.

[szerkesztés] ami már tényleg SZÁNALMAS ...

„Ha azt az energiát, amit a gazdák az utcán fecsérelnek el, arra fordították volna, hogy a gazdaköreikben segítsék azokat a társaikat, akik nem tudják az űrlapokat kitölteni ...”

Németh Imre, a Magyar Banánköztársaság agrárminisztere ...

Az ország sikere nem az államon, hanem a szabad versenyen múlik. (Kuncze)

(A százszor megcáfolt neoliberális hazugságok típuspéldája ...)

[szerkesztés] sorstalanság madness ep. XX.

Lendvai Ildikó egy szemölcs. Akire és amire még visszatérünk. Hisz oly sok minden történt az elmúlt napokban. Megindult kísérleti jelleggel nyolc metróállomáson az Alagút FM rádió, az ingyenes Metró újság méltó, elektronikus párja, amely - és ebben szinte biztosak lehetünk - a 2006-os választásokra már a metrókocsikban is szólni fog, akár akarjuk, akár nem. Mint Észak-Koreában. Azután itt van a Sorstalanság, a magyar filmtörténet különös filmje, amely eleddig a legtöbbjébe került az adófizetőknek. De ez a jelek szerint most nem zavarja a sajtót, amely a Bánk-bán és a Hídember forgatása idején éjjel-nappal kórusban üvöltött. Pedig a Sorstalanság a sajátos pénzköltésről szól. Másra tehát nem következtethetünk, mint arra, hogy a Bánk-bán és a Hídember esetében valójában a témával volt baj. Azzal, hogy a két film a magyarok önbizalmát erősítette. Akik nem olvasnak polgári lapokat, nem nagyon hallottak róla, hogy a Sorstalanság című filmnél most éppen mintegy negyedmilliárd forint elköltését ellenőrzik. De ez nem akadályozta a Medgyessy-kormányt abban, hogy a beígért támogatás fennmaradó részét még odalapátolja. Igaz, Barbalics Péter producernek, Dávid Ibolya sógorának távoznia kellett. Erről Haklik Norbert a Magyar Nemzetben így írt: "Mellesleg Barbalics annak a Dávid Ibolyának a sógora, aki nemrégiben arról fantáziált a sajtó nyilvánossága előtt, hogy a Fidesz meg az MSZP 70-30 százalékos arányban osztozik a túlfinanszírozások összegén. Mennyi is negyedmilliárd 30 százaléka, tisztelt elnök asszony?.

Említsük meg azt is, hogy a most nálunk járt irodalmi Nobel-díjas német író, Günter Grass A bádogdob című regényét az idén tavasszal az Európa Kiadó úgy jelentette meg, ahogyan azt még a Kádár-korszakban szerették. Vagyis cenzúrázva. A kihagyott rész a Danzigot, vagyis a mai Gdanskot megszálló oroszok rémtetteit ecsetelte. De ugyanez a kiadó 1991-ben a szintén Nobel-díjas francia író Albert Camus életműsorozatából is kihagyta A magyarok vére című ... [1]

[szerkesztés] Finnugorizmus

Nagyon elnagyolt vonásokkal tehát nagyjából így rajzolhatjuk fel őseink életútját. De talán még ebből a rövidke, erősen hiányos vázlatból is kitetszett, hogy nem egy esetben itt is feltevésekre, hipotézisekre támaszkodhatunk csak. [...] E feltevések, hipotézisek azonban bizonyos tényekkel, adatokkal mégiscsak alátámaszthatók, s nézetem szerint ezért tarthatók a legvalószínűbb feltevéseknek. S ezért nevezhetjük ezeket "tudományos hipotézis"-eknek.

Fodor István [2].

Állítja még valaki, hogy a finnugorelmélet BIZONYOSSÁG? Gubb

Amúgy állította ezt bárki? (Te hiszel az atomfizikában, pedig egy müont sem láttál?) --grin ✎ 2004. december 5., 23:03 (CET)

Nem hiszek az atomfizikában. Az atomfizika nem hit kérdése, ez egy elmélet, ami igazából csak a mi fejünkben létezik. Valójában se nem igaz, se nem hamis (ami pedig az elemi részecskéket illeti, talán a kristálytérelmélet néhány éven belül felváltja a kvantummechanikát. Én nem hiszem, hogy ez megtörténik, de ne zárjuk ki). Igaz és hamis leginkább csak a matematikában van.

Nézd, amikor a finnugorista kongresszus néhány magyar résztvevőjét néhány évvel ezelőtt meghívták egy beszélgetésre az MTV-be, az egyik úriember ilyesmivel kezdte: "A finnugorelméletet sokan megkérdőjelezik. Ez azonban - hehehe - áltudomány. A kérdés teljes bizonyossággal eldőlt." Ekkor pörögtem be rájuk, mert addig elfogadtam a finnugorelméletet, sőt, mint minden, ami nyelvészet, érdekelt is (és olyan példaképeim, mint Kodolányi is, finnugoristák voltak).

Ja, hogy mások mondták? :) Akkor persze oké (hiszen mint tudjuk BIZONYOSSÁG hogy Isten létezik, a Föld lapos, és a dolgok a Flogiszton miatt gyulladnak ki), de erről nyilván a Wikipédisták nem tehetnek. Itt szerintem senki nem állította hogy bizonyosság (öm, inkább az ellenkezőjéről hangzott el ilyesmi, na, tudod, mire gondolok), szóval megnyugodtam, hogy ezt nem a Wikipédistáknak írtad, hanem a FU kongresszus tagjainak. Remélem, olvassák! :-) --grin ✎ 2004. december 6., 10:03 (CET)

Bizony, nekik írtam. Reszkessenek, mert ha megdöntöm a matematika jelenlegi alapjait (az alapötlet kész, már csak ki kell dolgozni a részleteket), akkor a következő dolgom lesz nekik esni :-))). Gubb

Olvasmány, alapja lehet cikknek:

• Az udmurtok élete, Google Az eredeti udmurtok élete

"Azt gondolod, hogy az egész tudományos közélet és művelt nagyközönség által etalonnak tartott alkotók évtizedes olvasói próbákat kiállt művei merő szélhámosságok??? "

Azt. A próbák most következnek. Egy, a hatalom által kiadott irányelveknek megfelelő "Tudomány" csak szélhámosság. Semmelweis klórmesze merő szélhámossággá tette az akkori tudományoskodást, mely szerint kifejezetten hasznos, ha szülesztés előtt boncolnak.

A tudomány így működik. Jön egy olyan felfedezés, amely leborítja az addigi elméleteket. Csak bohózati kategóriába lehetett volna sorolni, ha miután a klórmész próbája után valaki javasolta volna annak elhagyását. Ezért tájékozatlanságot, stupidságot jelez egz olyan kijelentés, amelyet tettél meggondolatlanul a Rhind papiruszra vonatkozóan. Az általad említett marginális művek olvasását már el kell kerülni!

Origo fórum: Google cache, eredeti [3]; 695. üz.

[szerkesztés] Az igazi Mao-témakör

A kultúra nélküli hadsereg tudatlan hadsereg, s tudatlan hadsereg nem győzheti le az ellenséget.

• Mao Ce-tung „Egységfront a kultúrmunkában”. Válogatott Művek III. k.

„ ...hogyan lehet az igazság és hazugság ügyes keverésével egyre nagyobb dózisokban való adagolásával, az igazság fokozatos kiszorításával, végül teljes megsemmisítésével tömegfogyasztásra alkalmassá tenni a félrevezetést, a szemfényvesztést, a csalást. /Vida János � Filmkultúra, 1995. május/

A New Yorker munkatársa, David Remnick, az USA-ban a 30-as években kialakitott - és a nagyközönség előtt azóta sem cáfolt - agyonretusált, idealizált, szándékosan meghamisitott Lenin-portré helyett egy kiméletlenségében és embertelenségében valósághű karaktert mutat be az olvasóknak. "Egyes nyugati akadémia körökben (és a köz-média minden területén, K.H.) Sztálint egyfajta 'aberrációnak' tüntették fel, egy tirannusnak, aki Lenin életének végén pervertálta Lenin szándékait." irja Remnick. "De ahogy Lenin kegyetlenségének egyre több és több bizonyitéka került napvilágra az archivumokból, a 'jó Lenin' és a 'rossz Sztálin' képzete akadémiai viccé változott." (A hangos röhej azonban, és ez nem lehet véletlen, sose szűrődött ki az utcára a tudományos intézetek falai mögül, K.H.)

"Sztálin politikai lépései mind a leninizmusban gyökereztek: Lenin épitette az első koncentrációs táborokat, és Lenin használta először a mesterséges kiéheztetést politikai fegyverként." (A szerző nem tér ki rá, véleménye szerint kik és miért mitizálták és védik ma is körmükszakadtáig Lenint. K.H.) Remnick a "Lenin sirhalma: a szovjet birodalom végnapjai" cimű könyvében már 1994-ben hasonló nyiltsággal irt Leninről.

Média propagálás hiján (konspirációs agyonhallgatásnak is mondhatnánk, K.H.) azonban a megváltozott Lenin kép soha nem jutott el a köztudatba, annak ellenére, hogy dokumentális tény, "Lenin alkotta meg a tömegterror és a tömegpusztitás modelljét, nemcsak utódja, Sztálin, hanem Mao, Hitler, és Pol Pot számára is." Akik számára jelentősséggel bir a Lenin-fiúk szókapcsolat, azoknak ez nem újdonság, de az átlag amerikai számára a fasizmus a 20. század egyes számú réme, mivel nem tudja, nem tudhatja, "lehetetlen felmérni, valójában hány tizmilliónyi ember halála a leninizmus következménye."

"Lenin was a theoretician of state terror. In January 1918, he sent sailors from the Baltic fleet to put down the elected Constitutional Assembly - Bolsheviks had lost in multyparty election. And in 1921, Lenin eliminated official opposition, even within the Communist Party." Remnick: Lenin's Tomb.

"The blood was start flowing once Lenin, as Chairman of the Council of People's Commissars, started to consolidate his own dictatorship. . . He was surrounded by a number of very conspiratorial-looking figures often bearded in an outlandish manner, often Jews, born equivocators who were also rabble-rousers. . . . The Bolsheviks were ruling by terror. The Cheka had been set up by Lenin in December 1917. The Red Terror was formally inaugurated in December 1918. . . . It was Lenin the philosopher who inaugurated the Cheka and the Red Terror as a calculated act of policy. . . . His right hand in all this was Trotsky . . . Hundreds of thousands would be picked up to labour, and often to die, as slaves on the Baltic-White Sea canal, in the Lena goldfields, in the killing climate of the Magadan region, in the coal mines of Norilsk." Edward Crankshaw: Khrushchev.

Kuliffay Hanna írása. Ebben a témában lásd még: empiriamagazin.com Lapszemlék 2002. II. félév 25.írás

"A fasizmus a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája." (V.I. Lenin?).

Persze, ha elvonják a verset, ha elvonják a kultúrát tőlünk, akkor, noha nem halunk meg, de mégis sérülünk, degenerálódunk. És ez veszélyesebb. Degenerálódni sokkal veszélyesebb, mint elpusztulni egy rövid katasztrófa által. Mi szükség van tehát a kultúrára? A kultúra nem életszükséglet. Ám ha a kultúrától egy népet megfosztanak, ha egy indián törzset hiedelmeitől megfosztanak, akkor az prostituálódni fog, rákap a tüzes vízre, bádogvárosban fog lakni a város szélén. S ha — amint tapasztalhattuk az utóbbi 40 év alatt — egy nemzetet megfosztanak az identitásától, megfosztanak a történelmétől s a történelmi tudatától, akkor ugyancsak degenerálódik, de életben marad. Ezalatt a 40 év alatt is életben maradtunk. Nem pusztultunk el. De degenerálódtunk.

[4] Sebeők János

1931-tõl az osztályharcos „Oroszországot mindig verték” gondolatot felváltotta a birodalmi gondolat. Rettegett Iván és Nagy Péter lett a példakép, s az erõs állam az ideál. A nagyorosz gondolat megjelenése mellett 1935-tõl megváltozott a radikális szélsõjobbhoz való viszonya is. 1935-1939 között az antifasiszta népfrontpolitika került (az „erõs kéz” és a birodalom-építés mellett) ideológiája tengelyébe. Sztálin szinte rögeszmés Trockíj-gyûlöletére jellemzõ, hogy miközben a diktátor számos eszmei és politikai ötletet kölcsönzött ellenfelétõl, az ellene irányuló propaganda úgyszólván irracionális méreteket öltött. Sokat mond, hogy a spanyol polgárháborúban a népfrontkormányt támogatta a Szovjetunió a nemzetiekkel szemben, mégis, 1937- tõl a spanyolhonban harcoló szovjet ügynökök fõ feladata a népfront táborában lévõ „trockista elemek” likvidálása, s nem a fasisztoid nemzetiek elleni harc. A sztálini ideológia harmadik, rövid és szégyenteljes szakasza a Hitler-Sztálin együttmûködés idejére esik. Ebben az alig kétéves periódusban (1939. aug. – 1941. júl.) nem csupán meg nem támadási szerzõdést kötött a két ország, de – Kun Miklós szavaival – még a náci és sztálini terminológia is kísértetiesen hasonlított. Nem véletlenül tréfálkozott Ribbentrop német külügyminiszter Sztálinnal: a princeps számára. Épített a hagyományokra, a történelmi analógiákra. Óvta a senatus tekintélyét. A római nacionalizmusra is apellált: „… nem ugyanaz illik vezetõ férfiakhoz és az uralkodó néphez, ami szerényebb családokhoz vagy államokhoz” és „a vezetõk halandók, a közösség örök” fogalmazta meg Germanicus halála kapcsán kiadott rendeletében. Folytatta a templomok restaurálásának, a vallás támogatásának augustusi programját. Mindezzel együtt úgy érezzük: vagy a történelmi források mostohák az utókorhoz, vagy felettébb vérszegény és fantáziátlan volt Tiberius propagandája. Mindenesetre közmondásos népszerûtlensége ezt az utóbbit sejteti. 11. Elsõ látásra Sztálinnak ideológiájában és propagandájában igazán volt mire építenie: Marx, Engels és Lenin életmûve, a „nagy október” varázsa, az orosz kultúra gazdagsága segíthette. Csakhogy a régi bolsevikok elleni hatalmi harca, thermidori fordulata (Sztálin „második forradalma”) a szocializmus építésének nem várt, hihetetlen nehézségei és

[5]

"A liberalizmusban és a nemzetközi kommunizmusban az a közös, hogy értékeket akarnak pusztítani ... és félnek az értékektől" (Andrásfalvy Bertalan).

"... Mindezen már rég túlvagyunk. Egy idő óta meggyőződésemmé vált: ezek a kollégák nem liberálisok, tehát nem is kell kiállniuk a szabadelvűség próbáját. Mint ahogy nem lesz liberális egy párt sem pusztán attól, hogy magára aggatja ezt a patinás jelzőt. Elég rápillantani egy Kovács-vezércikkre, s elővenni a colstokot: a főszerkesztő-publicista az ország bajainak taglalásakor háromszor olyan hosszan emlegeti Orbánt, mint Gyurcsányt. Mintha Orbán kormányozna, nem pedig Gyurcsány. Az ÉS a legjobb úton van affelé, hogy párt- és/vagy kormánykitüntetéssel kompromittálják ..." (Csontos János, MN).

[szerkesztés] Egy régi barátomnak, útmutatásul

Avagy mi is az a demokratikus centralizmus?

Életünket a Munkáspártban kommunista meggyõzõdésünk és a párt szervezeti szabályzata határozza meg. A Munkáspártba azért léptünk be, mert kommunistának valljuk magunkat és azért vállaltuk a szervezett, fegyelmezett rendet, mert sikeresen harcolni akarunk, sikeresen harcolni. Nekünk, párttagoknak van önálló véleményünk. A pártban vannak fórumok, ahol vitatkozunk. Vitatkozunk az alapszervezeti taggyûlésen, vitatkozunk az aktívaértekezleteken, KB-ülésen ... A párt fõ célja azonban nem a vitatkozás. A fõ célja a cselekvés, a harc a munkásság, a dolgozók érdekeiért ... Dönteni úgy helyes, ha elõtte vitatkozunk a lehetséges utakról, módszerek-rõl, õszintén, demokratikusan. Cselekedni vizont úgy helyes, hogy mindannyian végigmegyünk azon az úton, amelyet a vita alapján kiválasztottunk. Nem kételkedünk percenként, hogy jól döntöttünk-e? Nem változtatjuk meg az útirányt, csak azért, mert egyesek mégis másfeléakarnak menni. Vita alapján döntöttünk, és a döntésünk alapján cselekszünk.

A mi pártunk is elismeri a kisebbségben maradtak jogait. Soha senki nem mondta, hogy a többség nem tévedhet. Tévedhet. De azt sem álíthatjuk, hogy csak a kisebbségnek lehet igaza. ... mégis mit látunk? A kisebbség igyekszik ma ráerõltetni a véleményét a többségre, õk akarják megszabni, hogy merre menjen a párt! Ezért nagyon sokan azt mondják, álljon meg a menet! A többség mi vagyunk, és nem fogunk a kisebbség kénye-kedve szerint táncolni. http://munkaspart.hu/aszabadsag/Archiv/Dokumentumok/2005_06sz.pdf

Gratulálok a magyar wikipédia azon szerkesztőinek, akik újrafelfedezték a demokratikus centralizmust, ami a múltban annyi örömet okozott már az embereknek. Gubb 2005. február 27., 20:34 (CET)

[szerkesztés] Brit nácizmus, pán-indoeuropizmus stb.: tények, titkok és bizonyítékok

• Sorozás '70-ben a brit seregben
• Sosemvolt indiai árja bevándorlás, gyökeres kiirtással egyetemben

[szerkesztés] Linkgyűjtemény

[szerkesztés] Matek

• Venn-diagramok. Fenomenális.
• Amerikás matekcucc (Anttól, ugye?)
• Russel-Kaplan paradox
• Archív matematikacikkek neten (Mesügétől)
• Pascal-Δ története, képekkel(!)
• The Erdős Number Projekt több munkatársának neve itt van, akiket csak monogrammozni szoktak.
• Alensha ajándéka
• Szintén ajándék
• kombinatorikus számelmélet
  • Megoldatlan problémák a kombinatorikus számelméletben pdf W.T. Gowers
  • Fontos problémák a kombinatorikus számelméletben pdf, Mei Csu-Csang
  • AN INVITATION TO ADDITIVE PRIME NUMBER THEORY A. V. Kumchev, D. I. Tolev pdf
• Polányi Mihály és a vallás (pdf)

[szerkesztés] Egyéb

• Link. C60 Rulez!!!!! fullerénekről
• Orosz-japán háború

• Google tár és Eredeti Temporális szkepticizmus
• Kun Ákos írása az ezotériáról
• Mellár Tamás: A harmadik út védelmében - avagy mennyi értelme van annak a kijelentésnek, hogy a neoliberalizmus pusztán gazdaságpolitikai irányzat?
• A kamánykormány 100 napja - Magyar Szemle

• Upsz. Ez nem semmi. Mindenki gyilkol mindenkit
• Adalékok az ORTT-ről, személyes napló
• A nippuri szegény ember
• Kardos Tamás írása (Orwell kísértete, avagy egy helyesírási homoiusion) - az akadémia által kiszenvedett borzalmas összetettszó-hogyanírási szabályról (pdf).
• "Kvantumpszichológia" és az EPR-paradoxon
• Imperator Blogja fenomenális képanyag a választási kampányról
• Nap-piramis Boszniában - erre varjon gompot a zsuppán.
• [6] róluk kráter van a Holdon elnevezve.
• Maróthi matekkönyve 1700-ból: "Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége, Mellyet irt és Közönséges Haszonra, föképen a Magyar Országon elö-fordúlható Dolgokra, alkalmaztatván ki-adott 1743-dik Esztendöben.Maróthi György, debretzeni professor."

[szerkesztés] Mocskolódó írások és emberek, pro és kontra

• Kronstein Gábor a holokausztról (kritikával!rendkívül elfogult néhol - bár jó ötletei is vannak)
• Egy legalább ennyire buta írás
• Mit jelent zsidónak lenni - Újlaki Gabriella írása - jószándékú, de brutálisan buta írás
• Antihunitizmus I.
• Antihunitizmus II.
• Spiró, HVG
• Tóta-dosszié
  • Tóta W rasszista cikke
  • Tóta W-é ez is, ez csak simán sötét
  • Tóta W. újabb szellemi végterméke, gratulálunk.
  • Mitnyan vs. Tóta W. - kétmillió forintba kerülhet azidexnekTóta cikke
  • Elsőfokon mocskolódtunk - az index (sajnos ironizálóan) "önkritikus" írása Tótáról
  • Az újabb sötét Tóta W.-cikk, amiért beperelték
• [7]. Nem árt kiemelni Gábor György (Gábor Andor??) vallásfilozófus nevét, akinek a PAX TV-n Grünwald Béla teljes fél óra lehetőséget adott a mocskolódásra (heller nem tétel) 2005 04 09. 13:00-tól.
  • Jelenleg az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem oktatójaként tanít összehasonlító vallástörténetet, zsidó-keresztény teológiai viták történetét és XX. századi zsidó vallásfilozófiát. Rendszeresen részt vesz és előadásokat tart itthon és külföldön egyaránt különböző szakmai konferenciákon, kollokviumokon. Szervezője az évenként megrendezésre kerülő Más-kép c. valláselméleti-vallástudományi konferenciasorozatnak. Több folyóiratot szerkesztett: alapító-szerkesztője volt a Café Bábel c. társadalomtudományi folyóiratnak, szerkesztette a Beszélő és a Balkon c. folyóiratokat, s jelenleg a Világosság c. társadalomtudományi folyóirat szerkesztője. Tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Yahalom Zsidó Művelődéstörténeti Kutatócsoportnak. [8]
  • Remélem, nem ez a magyarázat. ^{de, sajnos ez.}
  • [9] Hát persze hogy cionista. Na ennyit Gábor Györgyről.
  • Mocskolódásai a Passióról
  • Tévedések jegyzéke Spiró György Passió-kritikájában egy másik hazugságtömkeleg. ezek a humanizmus és tolarencia nevében mindent benyálaznak, aminek bármi köze van a kereszténységhez
  • újabb mocskos cikke az és-ben
• Lovas kontra újhelyi - antiszemitizmus a baloldalon
• Csernyi János véletlenül nem rokona-e Cserny Józsefnek?
• Atyaég! A magyar zsidók 80%-a antiszemitának gondolja, aki szerint a zsidók ellen nem követtek el nagyobb bűnöket, mint a kommunizmus áldozataival szemben???? Ez most komoly, vagy antiszemita a forrásom?? Tyűamindenit, ha ez igaz, nem semmi! Gubb
• NOL a zsidócseresznyéről - hogy lehet egy biológusnő olyan sötét, hogy a zsidócseresznye nevű dísznövényt a cseresznye egy silány fajtájának nevezze, és ezen az alapon az antiszemitizmus megjelenési formájaként bélyegezze meg a növény nevét? Hát ez Noooooormális? Másrészt azonban a magyar növénynevezéktan rasszizmusmentesítése valóban az egyik legfontosabb problémája a modern magyar társadalomnak, ezt el kell ismerni. Ez tehát Gerő mellett szól!
• [10] és különösen [11]
• Kenedi Lovasról
• A Népszava ismét hazudott
• A fasiszta roma leszúrta a nemfasiszta romát - TGM újabb kapitális bakugrásai
• Kő András: Aki soha nem békélt meg. Mocsok kis írás a Magyar Nemzetben, baloldali laphoz méltó.
• Papp László Tamás:Hétköznapi rasszizmus - a szokásos neolibbols mocskolódás
• Elmekórtani esetek gyűjteménye 1.
• Kiváló írás a baloldali média- és cirkuszbohócok nemzetellenes kirohanásairól és másik kiváló írás az antiszemitizmus baloldali gerjesztéséről
• A Párt egykori szócsöve, Avar János szokásos mocskolódása, Mozgó Világ, Bődületes leiterjakab Avartól
• Egész sereg balos médiamocskolódás jegyzéke és az ellenük nyert perek
• Baloldali-magyar szótár Tubitól :-)) találó!
• Bolgár György főmocskolódó mocskolódásai, hogy legyenm példa rájuk is, ha már annyit emlegetem
• Felkerül még ide mindnyájunk szeretett Friderikusz Sándora, aki a szólásszabadsága c. műsorában már antiszemitázott, továbbá Kóka Jani, aki a baloldali vezérek nagyon is hiteles és igaz, a normális gondolkodású emberek 90%-a által már évek óta mondott bírálatát "kódolt zsidózás"-nak minősítette! Úgy látszik, a baloldalon ez a kódolási paranoia valóban genetikai meghatározottságú, sürgős orvosi kezelést igényelne - vagy csak egyszerűen a jogos kritikára, a tények makacs volta miatt, nincs más ellenérv, mint ez a "jaj engem itt bántanak" típusú takarózás.
• Mesterséges botrány a Magyar Szigeten - a Nemzetbiztonsági Hivatal nemzetellenes tevékenységet is végez? Mely nemzetek biztonságát védi?
• Rugányi Károly: "A becsületes ország". Rendkívül mocskos kis írás, a szokásos kereszténygyalázásaal, zsidózással egybekötve.
• Szalai Miklós írása a Mancsba. Nádasdy után a második általam ismert modern tudós, aki Mengele nyomdokaiba lépett.
• Kísérlet járja be Európát - ÉS (ekkora baromságot már rég olvastam - nem is csoda, hisz nem járatom az ÉS-t. Minden egyes bekezdése butaság, hazugság. Tanítani lehetne "Manipulációs technikák az újságírásban" kurzus állatorvosi lovaként). Na ja, Buta Péter írta, ő az egyik legbudább magyar pullicista.
• Az SZDSZ összevonná a két egy százalékot egy százalékká? Avagy hogyan is teszi félre a neoliberális párt a neoliberalizmusát, és hogyan lesz antiliberálissá, ha vallási rasszizmusának hódolhat, és a liberalizmus egyházakra való kiterjesztését szeretné akadályozni (tudjuk: egyeseknek jár liberalizmus, másoknak - a hívőknek és egyéb nem-neoliberálisoknak - nem jár).
  • Az SZDSZ szerint kényszerpályára tereli az egyéni meggyőződést, ha az egyház egy közhatalommal összefüggő intézményként jelenik meg - mondta Fodor Gábor a párt szabad tanácskozásán vasárnap a fővárosban. A Tilos Rádió kapcsán kialakult helyzet annak köszönhető, hogy Magyarországon a rendszerváltás után a vallásosság-nem vallásosság kérdése elsősorban politikai kérdéssé alakult át - vélekedett az SZDSZ ügyvivője. - miután az szdsz párt(!)politikai kérdést csinált belőle a Parlamentben, persze hogy az ...
• ismerős hangnemek és módszerek? "zsidó kommunisták" c. honlap, zsidóellenes idézetekkel - "Ateista szabadgondolkodó" c. honlap - keresztényellenes idézetekkel (vö.).
• Antiprofizmus az indexen - tevan cikke nem öregbíti az Index amúgy sem túl jó hírét: Tevan Imre:A magyaroknak mindig igazuk van és reakció: [12]. Jobb helyen egy ilyen cikknek komolyabb következményei is vannak.
• Hogyan növelheti az ÉS a becsületét a szememben? Ha sok ilyen cikket jelentet meg: [13] És hogyan csökkentheti a hvg? Ha sok ilyen cikket jelentet meg: [14].
• Naftali Kraus nézeteiről a kuruc.infoban. Rohadt durva.
• [15] - teljesen igaz, hogy Győrffy micsoda seggnyaló, a Kóka-akadémikusok vitában is kiderült.

• Tóta W.: itt A szopás szabadsága - Tótaw találó írása Győrffyről (bár, bagoly mondja verébnek ...)

[szerkesztés] Személyem elleni mocskolódások más szerkesztőktől

• User:IGe örökre kitiltott szerk. (példátlan mennyiségű személyes támadást intézett a Magyar Wikipédia szinte összes aktív szerkesztője ellen)
  • Gubb = BZoltan örökre kitiltott neonáci szerkesztő az Indexről
  • Tömegével ld. [16]
• Anonim bátor szerkesztő [17] Ez a mocskolódás a neoliberalista propaganda annyira tipikus esete, hogy múzeumba való. Telitalálat Felügyelő 2005. július 11., 21:42 (CEST)
• User:Math
  • [18]

[szerkesztés] Szfinx a Hortobágyon

Szfinx a Hortobágyon A magyarellenes propaganda módszereiről

„Még rejti gyáván - változik a harcmód – de látom én már minden fegyverét.”

Illyés Gyula: „Az ozorai példa”

Harmincnyolc éve élek Kanadában, de néha még mindig megkérdezik tőlem milyen nemzetiségű vagyok. Mondom, magyar. Erre legtöbbször azt mondják: „I see.” Néha, pedig azt, hogy „Ah, Puskas”, vagy „Ah, Budapest”, vagy „Ah, nineteen-fifty-six.” Az első tíz évben kézzel lábbal igyekeztem megmagyarázni, hogy én ugyan magyar vagyok, de nem Magyarországról jöttem, hanem Jugoszláviából, illetve Jugoszláviának azon részéről, ahol magyarok is élnek, mert „az a rész” azelőtt Magyarországhoz tartozott, de az első világháború után Magyarországot stb., stb., stb. A délvidéki, felvidéki, vagy az erdélyi magyarok ismerik ennek a reménytelen magyarázkodásnak a hiábavalóságát...

A jelenlegi terror elleni háború hevében, az amerikai határon a vámőrök minden egyes alkalommal a felügyelőt hívják, vagy betelefonálnak valahova, mert (kanadai) útlevelemben a születési hely rovatában „Yugoslavia” szerepel, de a határőrök listáján olzan állam, hogy „Yugoslavia” nem szerepel többé, sem az „oké”, sem a „nem oké” államok rovatában. Nem magyarázkodom többé. Magyarázkodjanak azok, akik a világ országainak listájáról lekerült „Yugoszláviát” a semmiből létrehozták.

Számomra magyarnak lenni soha sem azt jelentette, hogy Magyarországon élek e vagy sem. Jugoszláviában, és itt Kanadában is, a magyar nyelv, a magyar kultúra, különösen a magyar irodalom, és történelem határozta meg, ki vagyok. Életemben összesen három napot töltöttem Magyarországon átutazóban. Kanadához való lojalitásom jeléül nem tartok igényt, a kettős a állampolgárságra. Ennek ellenére, a közelmúltban lezajlott népszavazás elutasító eredménye lesújtóan hatott rám.

Van ebben az elutasításban valami egyedülállóan személyes, mert önmeghatározásomat, lényemet támadták meg. Kiderült, hogy a közös nyelv, a közös múlt, a közös kultúra, a határon túli magyarok külön erőfeszítése önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy a magyarországi választópolgárokat a magyar nemzet természetes egybetartozásáról meggyőzze. Kiderült, hogy a magyarországi választópolgárok többsége ma már nem védekezhet sikeresen a magyar nemzet mibenlétének megváltoztatására irányuló propaganda ellen. Az a Magyarország, amelytől a határon túli magyarok ihletet és erőt meríthetnének képtelen egyértelműen síkraszállni érdekükben. Az a Magyarország, amelytől a határon túli magyarok ihletet és erőt meríthetnének képtelen bármit is tenni érdekükben, mert maga is „orvosra vár.”

Mi a tét?

A népszavazás sikertelensége után az ország (Magyarország) miniszterelnöke kijelentette: „Győztünk!” Ki harcol itt ki ellen, és ki, kit győzött le?Levertük önmagunkat? A győzelem a háborúra utal, vagy legalább is, olyan társadalmi ellentétekre, amelyeknek a célja, nem a társadalmi egyensúly alapján kikristályosodott közös jó. Mi a tét? A legáltalánosabban megfogalmazva, a tét, az, hogy milyen lesz a magyar nemzet a jövőben. A nagyvállalati globalizmus számára a magyar nemzet egységes felfogása, és annak minden megnyilvánulása, tehertétel.

A globalizmus számára az erkölcsi értékeitől, egyéni jegyeitől, történelmétől, kultúrájától megfosztott társadalom felel meg, úgy is mint olcsó, és a nagyvállalatok önkényének kiszolgáltatott munkaerő, és úgy is, mint gombnyomásra befolyásolható vásárlóközönség. A szétforgácsolt, és történelmi emlékezetétől megfosztott, tehát könnyen befolyásolható szavazópolgárok tömegéről most ne is beszéljünk. A háború amiatt folyik, hogy az országot azok kormányozzák e akik azt birtokolják, vagy azok, akik annak értékeit megteremtik, – a magyar nép.

Megtörténhet, hogy a magyarok a saját (csonka) hazájukban is a határon túli magyarok sorsára jutnak; a végén semmi beleszólásuk sem lesz a sorsukat meghatározó kérdésekbe. A megfelelő távlat érdekében azt is tudomásul kell venni, hogy Magyarország csupán az egyik, de roppant fontos hadszíntér a térségben.

A háború első halálos áldozata az igazság. George Orwell szerint olyan mélyre süllyedtük, hogy az értelmes embernek az első kötelessége, hogy a magától értetődőt megkérdőjelezze. Vagyis, ha a hatalom valamelyik szócsöve azt mondja: „Esik az eső”, komolyan el kell gondolkodni azon is, hogy, azt miért mondják, és mit is mondanak valójában? [19]

---

Wass Albert szobra után a Romániában háborús bűnösnek tekintett egykori író nevét viselő iskola emléktáblája is a süllyesztőbe került Vicén - írja a mai Krónika. A Beszterce-Naszód megyei falu iskolája volt az utolsó az erdélyi tanintézetek sorában, amely a háborús bűnösként megpecsételt magyar író nevét viselte.

A Wass Albert elleni hadjárat újabb momentumaként, az iskolakezdést megelőzően, a névadónak emléket állító táblát a vicei iskola faláról le kellett venni. A romániai Beszterce-Naszód megye településének iskolája az utolsó volt az erdélyi tanintézetek sorában, amely a háborús bűnösként elítélt magyar író nevét viselte.

A közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozó, színtiszta magyar lakosságú Vice általános iskolája 2001 áprilisától viseli az író nevét, azt követően, hogy a Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség 2001 februárjában engedélyezte a névadományozást. Ugyanazon év október 21-én avatták fel az iskola udvarán az író mellszobrát - emlékeztet a lap.

Két évvel később azonban elkezdődtek az iskola neve és a szobor elleni áskálódások. Lőrinczi Károly vicei római katolikus plébános elmondása szerint a szomszéd település ortodox papja, a Nagy-Románia Párt (PRM) tagja tett feljelentést a bethleni ügyészségen. A vicei iskola akkori igazgatóját, Kulcsár Istvánt 2003 májusában beidézték az ügyészségre, hogy számot adjon, milyen alapon viseli a vicei iskola Wass Albert nevét. A feljelentés azt is firtatta, hogyan került az író szobra a vicei iskola udvarára.

Bár az idézésben csupán az iskola nevére vonatkozóan kért magyarázatot az ügyészség, a kihallgatáson a szobor ügye is szóba került. Ezt követően Wass Albert mellszobrát, törvényszéki végzéssel, eltávolíttatták az iskola elől. A szobrot mindmáig a helyi katolikus templomban őrzik

[szerkesztés] Vekerdi-idézet

Vekerdi László úgy vélte:

"Valójában ma az az elképesztő, hogy derék emberek, barátaink is - akiket úgy szerettünk - belekerülnek ebbe a politikai őrületbe, és anélkül, hogy akarnák, gazemberek lesznek. A televízióban nézi őket az ember: na, ez még nem egészen, ez már igen, ez is, ez is. Ezen túl persze egy »gazember« nem muszáj, hogy hülye legyen. A kommunista pártnak az volt a nagy baja, hogy ők »elhatározták«, hogy hülyék is lesznek. Borzalmas élményem volt 1948 nyarán a Farkas Mihály Központi Értelmiségi Pártiskolán. Mikor az önkritikát mindenki elmondta - az összes gatya, minden levéve -, akkor még egyikünk üvöltve megszólalt: kutya vagyok, és ha a párt azt mondja, hogy harapjak, akkor én harapok. Itt állt meg az ész, mert sok gazember talán féken tartja egymást, de a hülyeség, az megfékezhetetlen. A bolsevik típusú pártokban mindig jelen van ilyesféle veleszületett elmebaj.

A bolsevizmus valószínűleg egyfajta elmebaj, huszadik századi szülemény, a freudizmus közeli rokona, mélypszichológiai kategória, azért érezzük most magunkat rosszul ebben a posztbolsevik helyzetben, mert azt hittük naivan, hogy ha ez az eddigi rossz egyszer megszűnik, akkor jó lesz. Nem lett jó. Persze hogy nem, mert a gonoszság itt van. A politika »gonoszság«, más nem ellenőrizheti, csak egy másik »gonoszság«. De akkor mi lesz ebből? Nem politológiai szinten, mert egy politológus mindent megmagyaráz. A politológusok gonoszságmagyarázók. Az etikától ebben a kérdésben nem sokat várhatunk, hanem talán az önérdektől. Sajnos csak az önzésre számíthatunk, ahogy azt az öreg jó Stuart Mill megmondta. A politika nagy kérdése: az emberek rossz tulajdonságai befoghatók-e úgy, hogy jó legyen belőle."

Idézi:Zelnik József

[szerkesztés] Mottópályázat

• A világ olyan, amilyen holnap lesz. (Vitray T.); elvetve Grin, támogatva Adam78.
• Wikipédia: Minden nap jobb.
• A Wikipedia a hangyák álma, hogy hangjegyekből háromdimenziós felhőkarcoló-emulátort építenek.

Ant 2005. február 18., 21:51 (CET)

Nem rossz! Semmi értelme, de azért jó! :-) Gubb

Folytatás itt: User vita:Gubbubu/Archív3#off track

---

• Wikipédia, a szabad lexikon
  • Helyesbítés: Wikipédia, a kötelező lexikon.
    • u.i. ne ugass, iga.
  • Vagy csak egyszerűen: Wikipédia. A Lexikon.

---

Az utolsó korszak, melyben a részismeretek anyagcseréje még tökéletes, minden ismeret a szellem számára mozgósítható s a szellem is rajtahagyja nyomát minden ismereten: a felvilágosodás kora. E század hõsei: az enciklopedisták. Az encikopedizmus csodálatos törekvés, minél több részt minél biztosabb egységben látni. Az érdeklõdés a nagy diszciplina felõl az ismeretek felé fordul: az ismeretszerzés lesz a nagy ügy, az összehordás a szenvedély, de az ismereteken egy bámulatosan egységes szellem demonstrálja magát; az enciklopedistáknál a szellem alapösztöne és az ismeretek özöne egyensúlyt tart.

A tizenkilencedik században ez az egyensúly meghibben; az enciklopedistát kiszorítja a szakember. A «szakszerûség», mint minden szellemi tevékenység ideálja és törvénye e század sikereinek és zavarának a titka. A szakember az ismeretek remetéje. Kámzsával és szöges övvel ûzi ki magából a szellem ördögét, hogy annál alázatosabban közelíthesse meg a tényeket. Õ nem egy közös mûveltség nyelvén szól a tényekhez, hanem minden tényhez a maga külön nyelvén; a tudomány úttörõi azok, akik ismeretek megközelítésére, kiaknázására új szakot, új módszert s csak abban a szakban beváló madárnyelvet teremtenek. Az, amit mi tudománynak nevezünk, velük kezdõdik, õk hasítják ki a szellem közös határából és õk kerítik el. A tudomány most már tabu; aki nem szakember, az megvetendõ dilettáns, Herodotosnak gyermekmesét kell írnia és Voltaire elmehet ujságírónak. A szörnyméretek százada a tudományt is szörnyeteggé puffasztotta.

Azonban ép ez a nagyság vált a tudomány végzetévé is. Mint azok az õskori lények, melyeket a tömegük itélt kiveszésre, a tudomány sem tud mit kezdeni szédületes tömegével. Ami elébb megye volt, most birodalom lesz, ahová elébb átsétálhattál, most utazni kell. Nemcsak a laikusok számüzetnek mindörökre az ismeret földjérõl, de a tudósok maguk is laikusok a harmadik szomszédban. A szellemre rájafekszik az ismeretlen ismeretek végtelensége. Aki Montenegróban király volt, Oroszországban tetû. Hol itt a menekvés, ha nem a strucctudományosságban? Az az igazi tudós, aki minél szûkebb helyre dugja a fejét.

A szakszerû tudomány elvonta a világkép elõl az ismeretet, a népszerûsítõ irodalom elaljasította a közös világképet, a dekadens irodalom nevetségessé tette, a megvadult szakok keresztül-kasul gázolták, a szellemek pedig, akik mindent követni próbáltak, elfáradtak, betörtek s már mást se tudnak, csak követni. Elérkezett az idõ, amikor a szellemi válság Jeremiásai megkezdhették ankétjaikat.

Németh László: Új enciklopédia

[szerkesztés] Egyéb

KASSÁK LAJOS

A mérleg serpenyõje

(Bartók Béla)

Szóljunk valamit a zeneszerzõrõl is.

Láthatod szárnyas kabátban a dobogón

s az uccán, amint levett kalappal

sétál a reggeli napsütésben.

Olyan vékony, mint a halszálka

olyan fehér, mint egy liliom

de ha leül a zongorához, Sárkánnyá változik át

csörömpöl, sír és néha ugat

hogy elsötétül az ég s a házak falai beomlanak.

Egyáltalában nem arra való figura

hogy a gyermekek elé álljon és megtanítsa õket

kesztyübe dudálni s a szülõk iránti tiszteletre.

Csak álmában fordítja felénk az arcát

csak muzsikál nekünk és soha nem kérdezi

jelen vagyunk-e az Úrfelmutatás pillanatában.

Naponta átlépi a jó és rossz határát

s néha tarka virágcsokorral a kezében

érkezik meg onnan, ahol a tûz kialszik

a szûzek eltûnnek és a katonák meghalnak.

Senki sem hinné el, hogy õ az a furcsa ember

akit az angyal tüzes karddal kiûzött a Paradicsomból.

Pedig kétségtelen, csakis õ lehet az a Sátán, aki

levett kalappal sétál, vagy odaül a zongorához

csörömpöl, sír és néha ugat olyan irtóztatón

hogy elsötétül az ég s a házak falai beomlanak.

1940

[szerkesztés] baráth ügynökség fű alatt

Baráth-ügynökség fű alatt - Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter szerint nagy szükség van rá, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek mellett újabb, közpénzből fizetett tanácsadó gárda működjön. „A jelenlegi apparátus mellett szükség van olyan emberekre, akik az uniós pénzek hatékonyabb lehívásában segíteni tudnak” - mondta Baráth Etele. Kisebb bökkenő, hogy a parlament leszavazta a program lefolytatását szabályozó előterjesztést, és a jövő évi költségvetésben sem különített el erre a célra forrásokat. Baráth Etele mindezek ellenére döntött úgy, hogy jövőre már működni fog az új rendszer. Mint mondta, a célra az idei költségvetésben már szerepelt egymilliárd forint, ehhez kellett volna még egyszer ennyit hozzárendelni. Baráth Etele elmondta, az új program finanszírozása csak a 2006-os esztendőben terhelné a Magyar Köztársaság költségvetését, azt követően ugyanis az Európai Unió állná a költségeket. Az ellenzéki politikusok úgy vélik, hogy A Nemzeti fejlesztési terv házhoz megy című program nem szól másról, mint hogy a nagyobbik kormánypárt állami pénzen kampánycsapatot épít. Baráth Etele tagadta, hogy kampányakcióról lenne szó, az egyik napilapnak ugyanakkor elismerte: zömmel gyakorlat nélküli, tapasztalatlan „szakemberek" segítségével kívánják ellátni az uniós pályázatokkal összefüggő feladatokat. (december 27. Magyar Nemzet 1+3.o.)

[szerkesztés] a nap aranyköpése

[szerkesztés] január 28

Szerintem nyugodtan lehetne az összes lelkipásztorról cikket írni. Kit zavarna? Közéleti szereplők. Van annyi értelme, mint egy megasztár döntősről, vagy egy új plázacicáról írni.-- Puncsos 2006. január 28., 18:42 (CET)

[szerkesztés] február 8.

Nem hiszem, hogy a wikinek bulvárlappá kell süllyednie hangos főcímekkel, félinformációkkal, majd kis idő múlva pedig apró betűvel heylesbíteni. Felelősek vagyunk a szakszerű tájékoztatásért, információközlésért. Sajnos a média erről nem vesz tudomást, és az olvasottság, nézettség tekintetében minden jöhet. @tti 2006. február 8., 13:17 (CET)

[szerkesztés] 2006 március 31.

• [20] Sziasztok! Kb. ugyanakkor, mint Adam78, én is észrevettem a magyar írók 200 fős gyűjteményét, nagyon botcsinálta az egész - mindet egy Bot - csinálta! Ezt s lapot csak most vettem észre, nem tudtam, hogy szólni kell!Kata 2006. március 31., 14:39 (CEST)]
  • Kata szerkesztőtől

[szerkesztés] 2006 április 4.

• K.J.: Mi a helyzet Krúdyval?
• H.: Nem mutat előre!
• K.J.:Mi, magának Krúdy nem mutat előre? Ezt az ostobaságot meg kitől hallotta, a tanáraitól?
  • Párbeszéd Kodolányi János (K.J.) és egy végzős irodalomtörténészhallgató (H.) között valamikor az ötvenes években. Irod.: K. Júlia: Apám, 255. old.

[szerkesztés] 2006 május 17.

A magyar helyesírás szabályait be nem tartó felhasználók leveleit mai naptól törölni vagyok kénytelen! (2006.03.28.). User:... leveleit nem tudom fogadni, kérem egyáltalán ne írjon!

([21])

Kata szerkesztőtől

[szerkesztés] Az öntelítetlen Károlyi véleménye az öntelt népi írókról, a kulákokról és a tervgazdálkodás nagyszerű jövőjéről

Ezek a falukutatók egy különös ellentmondásban léteznek. Soviniszták, úrgyűlölők, amellett sznobok. A "te, kegyelmes uram"-ra nagyon tartanak. Antiszemiták, kisebb mértékben anti-grófok is. A grófokat meghagynák, de az első szerepet a kulákoknak szeretnék kiosztani. Ezek az intellektuális emberek azt tartják magukról, hogy minthogy parasztszármazásúak, egyedül ők képviselik a magyarságot. Mélyen antiszocialisták és antikommunisták, a földosztást úgy szeretnék keresztülvinni, hogy a kulákok osztálya erősödjék meg. Irodalmi műveltségük dacára horizontjuk végtelenül kicsi. A falu tornyáról nézik a világot. Nyugatiasak, egyben turanisták is. Hogy a világ egy nagy átalakulásban van, hogy a szocializmus domináns szerepet fog játszani, hogy a tervgazdálkodás általános lesz, hogy mind nagyobb és nagyobb csoportosulásokban fognak a kis nemzetek federálni, egybeolvadni, ezt ezek az öntelt irodalmárok nem látják. Károlyi Mihály emlékirat-töredéke 1938-ból

[szerkesztés] Hírszerző, az online Népszava?

Seres László, a Népszabadság egykori publicistája alapította on-line, világhálós újság, amely az üzletileg elsősorban a balra tolt MDF-fel kimutathatóan is összefonódott Political Capital intézet segítségével működik (mely utóbbi a felszín alatt vélhetően Gyurcsánynak is érdekeltségébe tartozik, mivel több akciója egyértelműen szolgálta ennek az embernek az érdekeit). "A fekete-fehér világszemlélet jegyében az oldal könnyedén besorolható lenne ehhez vagy ahhoz a politikai oldalhoz, de újszülöttel ilyet nem teszünk ..." (HV, V/28 2005 júl 14.).

[szerkesztés] Pannon kiscica

[szerkesztés] IGEN! a megszorításokra

[szerkesztés] Elég abból, hogy Magyarország négyévente megtorpan. Inkább lépjünk bele a szakadékba.

Magyarország nem pannon puma, csak pannon kiscica - mondják a szerzők -, amely messze a lehetőségei alatt teljesít, szétszakadó szerkezetű, pazarló, \"zömmel jövőfelélő szemléletű politikai osztállyal terhelt közösség\".

A magyar gazdaság gyengeségeit pontokba szedve a szerzők elsők között említik, hogy a multik által generált exportszektor egyre jobban elszakad a magyar gazdaság többi részétől, vagy hogy az alacsony hozzáadott értéket nyújtó ágazatok lassan nőnek, az élelmiszer- és könnyűipar tönkremegy, az építőipar stagnál, mert \"az alacsony szakképzettségű és termelékenységű hazai munkaerő túl drága, részben a minimálbérek felelőtlen növelése, részben az öncélú oktatási és szakképzési rendszer miatt\".

A cikk szerint a túlsúlyos, paternalista állam elnyomja és torzítja a magyar gazdaságot\", és az így elvont jövedelemből silány produktumokat állít elő az állam, ebből következőleg a mai viszonylagos jólét a jövö nemzedékeinek terheit növeli!

\"Magyarország az ezredforduló tájékán letért az egyensúlyőrző, ezért fenntartható, exportvezérelt, beruházások által fűtött, magas színvonalú gazdasági növekedés útjáról. Ez történelmi hiba volt. Az 1996 és 2000 közötti időszakot jellemző gyors növekedés fényes bizonyítéka annak, hogy az 1995-ös stabilizáció nem volt hiábavaló: a magyar gazdaság igen rövid idő alatt visszanyerte nemzetközi versenyképességét, ami hazánk XX. századi történetében páratlan exportbővülést eredményezett. Tartós jólétet pedig nyilvánvalóan nem hitelekre, hanem csakis tartós hazai teljesítménynövekedésre lehet alapozni. Az újabb stabilizáció tehát azért szükséges, hogy a magyar gazdaság és társadalom kiszabaduljon az állam fogságából, növekedési energiáit ne kösse le az állam, a belföldi és külföldi erőforrásokat saját építésére legyen képes felhasználni.

Az újabb stabilizációt addig kell végrehajtani, amíg a belföldi és a külföldi hitelezők még hajlandók finanszírozni a magyar gazdaságot és az államháztartást\" - írja a Bokros, Bauer, Csillag, Mihályi négyes.

Az írásban arra is javaslatokat tesznek, milyen intézkedéseket szükséges a leghamarabb megtennie a kormánynak. Első lépésként azt ajánlják, hogy az áfakulcs 2006. július 1-jétől egységesen 20 százalék legyen. A szerzők szerint meg kell szűntetni minden fogyasztói ártámogatást, legelőször is a gázárét, de e sorsra ítélnék a lakáshitelek kamattámogatását is, mert az főleg a \"bankokat hízlalja\". Felemelnék a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát a mai 4 helyett 8 százalékra, sőt, szerintük helyes lenne, ha ennyit minden magyar állampolgár alapdíjként fizetne. Mint azt Bokros már többször kifejtette, s most is megerősítik: az új tanévtől be kell vezetni a felsőoktatási tandíjat is.

A tandíj visszaállítását, a lakáshitelek kamattámogatásának eltörlését, a diplomás minimálbér, a gáz- és egyéb fogyasztói ártámogatások megszüntetését javasolja a kormánynak négy közgazdász a gazdaság egyensúlyának helyrebillentése érdekében. A Bokros-csomagnál is radikálisabb költségvetési megszorításokat javasolt az egyik baloldali hetilap hasábjain: Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter. Az általuk készített elemzés hazánk gazdasági helyzetéről megállapítja: \"Hazánk ma nem pannon puma, hanem egy messze a lehetőségei alatt teljesítő, szétszakadó szerkezetű gazdasággal és társadalommal bíró, túlsúlyos, pazarló és egyre kevésbé hatékony állammal küszködő, zömmel jövőfelélő szemléletű politikai osztállyal terhelt közösség\". A közgazdászok a baj forrásának azt jelölték meg, hogy Magyarország 2000 után letért az egyensúlyőrző, exportvezérelt, beruházásösztönző gazdasági pályáról. A gazdasági szakemberek változások kritikus tömegét javasolják, ezek közül a legsürgősebb nyolc lépést, pótköltségvetésben szerintük már júliusban végre kell hajtani. Ezek között szerepel a 20 százalékos ÁFA-kulcs bevezetése, a gáz- és egyéb fogyasztói ártámogatások megszüntetése, a lakáshitelek kamattámogatásának eltörlése, a munkavállalók egészségügyi járulékterhének duplájára növelése, a nyugdíjasokra nézve is fizetendő minimum havi ötezer forintos egészségbiztosítási díj bevezetése, a 13.havi nyugdíj beépítése az ellátásba, a tandíj újbóli bevezetése a felsőoktatásban, a PPP-programok felülvizsgálata.

(anyag a tervezett Gazdasági megszorítás c. cikkhez)

[szerkesztés] Bontsuk le a rasszista keresztény templomokat

• A kurucinfo cikkéből idézem: "Nem gondoljuk, hogy tûrnünk kellene nemzeti és keresztény jelképeink, illetve emlékeink meggyalázását, a kettõs mérce újabb alkalmazását szélsõséges zsidó csoportoktól. Akik egyik nap keresztényirtásra szólítanak, másnap agyonhallgatják, hogy társuk kokárdáért üt meg gyermeket, ma a Turult, holnap templomainkat, azután pedig a Szent István Bazilikát kívánják majd elbontatni, mondván, túl hangos a harang". [22]

Rémálomnak tűnik? Nem az: [23].

[szerkesztés] Vasadi Péter: A bűn

Mint megcsörrenő csillagok
fölöttünk függenek a tegnapi
bűnök. Mielőtt az égre
tekintesz, leszakadnak.

Rozsdafolt maradna utánad
ruhafoszlány, töredék sikítás.
Zeng valahol egy lassú
madárdal, ő túlélné

e fegyveres csillagokat.
De ne félj: nincs teste
a bűnnek, csak suhogása.
Nem tud robbanni; csak ölni.

Fenn függ, néma, leng
s fenyeget. A dolga nem az,
hogy belehalj, hanem hogy
méltón élj sülya alatt.