Goldziher Ignác
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 14.) orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben, Leidenben és Lipcsében végezte, itt szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1873–74-ben állami ösztöndíjjal Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban járt tanulmányúton. 1894-től a budapesti egyetem bölcsészeti karának sémi filológiai tanszékén volt egyetemi tanár.
[szerkesztés] Kutatási területe
Kora egyik legnagyobb sémi filológusa volt. Megalapította a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet, a mohamedán vallási eszmék fejlődését vizsgálta.
[szerkesztés] Művei
- Der Mythos bei den Hebräern… (Leipzig, 1876);
- Az iszlám (Bp., 1881);
- Mohammedanische Studien (I–II. Halle, 1889–90);
- A pogány arabok költészetének hagyománya (Bp., 1893);
- Abhandlungen zur arabischen Philologie (I–II. Leiden, 1897–99);
- Vorlesungen über den Islam (Heidelberg, 1910);
- A zsidóság lényege és fejlődése (I–II. Bp., 1919).
[szerkesztés] Irodalom
- A teljes magyar nyelvű bibliográfiát Heller Bernát adta ki (1927), kiegészítése: *Ignace Goldziher Memorial volume (Bp., 1948).