George Gamow
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
George Gamow (Ogyessza, 1904. március 4. - Boulder, Colorado, 1968. augusztus 19.), eredeti nevén Georgij Antonovics Gamov (Георгий Антонович Гамов), ukrán születésű fizikus
[szerkesztés] Élete
Gamow szülővárosa Ogyessza. 1922-23-ban az itteni Novorosszija egyetemen tanult, majd 1923-29 között a Szentpétervári Állami Egyetemen. Egy ideig Alekszander Friedmann tanítványa volt. Később Göttingenben tanult kvantumelméletet; az atommaggal kapcsolatos itteni kutatásai képezik a majdani doktori értekezése alapját. Ezután 1928-31 között a Koppenhágai Egyetem Elméleti Fizikai Intézetében dolgozott, megszakítva ezt, amikor Ernest Rutherforddal működött együtt a Cambridge-i Egyetem Cavendish Laboratóriumában. Gamow egy darabig együttműködött a szovjet hatóságokkal, de a növekvő elnyomás hatására elhatározta, hogy elhagyja az országot. A két első szökési kisérlete (a Fekete-tengeren át Törökországba, illetve Murmanszkon át Norvégiába) a kedvezőtlen időjárás miatt meghíusult. 1933-ban sikerült útlevelet szereznie feleségének és saját magának egy brüsszeli konferenciára. Ezután 1934-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol 1940-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. 1934-től a George Washington Egyetemen dolgozott, ahol Teller Edével, Mario Schoenberggel és Ralph Alpherrel közösen publikált.
Gamow egy fontos kozmogóniai dolgozatot írt Alpherrel, amelyet Alpher-Bethe-Gamow elméletként tettek közzé 1948-ban. Gamow azért szúrta be Hans Bethe nevét (akinek semmilyen szerepe nem volt a cikkben), hogy a görög ábécé első három betűjére utaljon. A cikk kiemelte, hogy a hélium és hidrogén jelenlegi szintje az univerzumban (amelyet akkor is és most is 99%-ra becsültek) azokkal a reakciókkal magyarázható, amelyek a „Ősrobbanás” során következtek be. Ez a dolgozat alátámasztotta a ősrobbanás-elméletet, de nem magyarázta meg a héliumnál nehezebb elemek jelenlétét (ezt később Fred Hoyle tette meg). 1954-ig Washingtonban maradt, 1956-ig a kalifornai Berkeley Egyetemen dolgozott, majd a Boulder-i Colorado Egyetemen. 1956-ban az UNESCO a Kalinga-díjjal tüntette ki a tudománynépszerűsítő munkájáért.
[szerkesztés] Könyvei
- Mr. Tompkins in Paperback, 1965, Cambridge University Press,
- One, Two, Three...Infinity, 1947, Viking Press
- Thirty Years That Shook Physics: The Story of Quantum Theory, 1966, Dover Publications
Based on work by