Galaktika (antológia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Galaktika tudományos-fantasztikus antológia 1972 és 1995 között jelent meg Magyarországon. Legnagyobb kiadott példányszáma 94 ezer volt, ami nagyon nagy szám, tekintve, hogy az Analog magazin az USA-ban 120 ezres példányszámban jelent meg, miközben az Egyesült Államok népessége 200 millió fölött van. Sokan úgy tartják, egyike volt a világ három legjelentősebb sci-fi antológiájának, és a benne leközölt művek minősége is magas volt.

A számok között volt „tematikus”, „nemzeti” és „vegyes” - az első fajta egy adott témát érintő műveket sorakoztatott fel, míg a második fajta egy adott ország irodalmából válogatott. Magyarország mellett sok kelet-európai ország íróinak ez volt az egyetlen lehetősége műveik megjelentetésére.

Kuczka Péter volt a szerkesztője minden számnak egészen 1995-ig, amikor – állítólag anyagi okokból – továbbra már nem volt lehetséges tovább kiadni és terjeszteni az antológiát az akkori árak és körülmények között. Egyik napról a másikra megszűnt, a rajongók legnagyobb bánatára. Halálát követően is forgalomban van: a régi, ritka példányok rejtett gyűjteményekben és eldugott antikváriumokban cserélnek gazdát.

A számozása 1-gyel kezdődött 1972 nyarán, ekkor 38 ezer példányban adták ki 125 A5-ös oldalon. A 60. szám után (1985-ben) a formátuma megváltozott: nagyobb, A4-es lett és 96 oldalt tartalmazott, majd 1993-ban ismét A5 méretben, fekete kerettel, 128 oldalon jelent meg, egészen szüneteléséig.

Hosszú és sikeres élete során 2257 novellát és cikket közölt le, több mint 1000 szerzőtől.

Az első szám ára 12 forint volt.

[szerkesztés] Az első szám fülszövege

A francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…” Óriási a változás az egész világon. És a változás nemcsak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.

Kuczka Péter, 1972

[szerkesztés] Galaktika Baráti Kör

[szerkesztés] Új Galaktika

2004 októbere óta jelenik meg a Galaktika magazin. A 2004 novemberében megjelenő szám sorszáma 176., a régi Galaktika egyik munkatársa, Németh Attila lett a Galaktika irodalmi szerkesztője, a folytonosságot nemcsak a név és logó és méret változatlansága, de a folyamatos számozás is jelképezi. A készítők hitvallása szerint a lap tartalmában igyekszik a régi minőséget hozni. Az összeállításba szervesen integrálódott a tudományos ismeretterjesztés. A magazin 100 teljesen színes oldalból áll és az irodalmi rész mellett - amely a régi hagyomány szerint, a science fiction új és klasszikus műveit közli - könyv- és filmismertetőkkel, valamint egy-egy rövidebb képregénnyel is kiegészült.

2005 augusztusában az új Galaktika is elnyerte az Európai SF Szövetség (EuroCon) legjobb magazinnak járó díját. (Először még az eredeti, antológia formátumú kiadvány kapta meg 1974-ben.)