Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Gabba - Wikipédia

Gabba

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A gabba vagy gabber egy elektronikus zenei irányzat, a hardcore egyik formája. A stílus a hollandiai Rotterdam városából indult, fő jellemzője az aggresszivitás és a nyers erő, legjellegzetesebb hangszere a torzított négyszögjel-formájú dob.

[szerkesztés] Történelem

A stílus a 90-es évek elején alakult ki a rave-mozgalom egyik leszármazottjaként. A rave alapelve az volt, hogy minél hangosabb és erőteljesebb hangzással sokkolja a hallgatóságot. Emiatt a rave producerek (pl. a hazánkban is jól ismert U96) a basszus kiemelése céljából lelassították a zenét és felhangosították a keverés során a dobokat. Az így kapott hangzás sötét és ijesztő lett, ami az akkori elhippisedő rave scene-ből kiábránduló raverek számára egy új menedéket jelentett.

A gabba kialakulásánál általában két számot szoktak felemlegetni: A Mescalinum United - We Have Arrived-ot és a Rotterdam Termination Source - Poing-ot. Ez a két dal, bár radikálisan nem változtatott a stíluson, kiemelte a monotonitását és a dobokra helyezte a hangsúlyt. Későbbi producerek felismerték, hogy a Roland TR-909 dobgép lábdob-hangzása egy torzítón átvezetve az alapvetően szinuszos hangmintát négyszögessé torzítja, a hang kiterjed a frekvenciatartományban és jellegzetes éles karaktere lesz. A stílus hamar elterjedt és Rotterdam a műfaj Mekkájává alakult át.

A „gabba” név a jiddis „khaver” szóbol eredt, amely mind a jiddis, mind a holland nyelvben barátot, „havert” jelent. Ez a stílus underground mivoltát jelzi; a gabba-partyk kezdetben csak baráti összejövetelek voltak. (Bár Hollandiában a „gabber” megnevezés a preferált, a magyar nyelvben inkább a könnyebben kiejthető „gabba” maradt meg.)

A gabba zene kb. 1995-ig virágzott Hollandiában, köszönhetően olyan művészeknek mint a 3 Steps Ahead, Waxweazle, a Rotterdam Terror Corps vagy DJ Promo. A dalok eddigre egyre több stílust olvasztottak össze: voltak akik a trance fele hajlottak, voltak akik a heavy metal-ból vettek át elemeket. A kompozíciók ekkorra nagyrészt visszanyerték sebességüket, 160 és 220 BPM között mozogva. A gabba egy sajátos öltözködési stílust is kialakított: a „gabberek” nagyrészt kopaszon, bomber-dzsekiben és Martens bakancsban járnak; emiatt gyakran vádolják meg a gabbát azzal, hogy skinhead zene, és bár mindenképpen vannak olyan gabba-rajongók, akik rasszista nézeteket vallanak, ez semmiképp sem trend vagy követelmény, és a gabberek jórésze elutasítja a fajgyűlölő eszméket.

1995 után a gabba csillaga elkezdett leáldozni, köszönhetően egyrészt a happy hardcore népszerűségének, ami sok producert letérített a „helyes útról”, effektív „felvizezve” a stílust, másrészt pedig a kívülállók folytonos kritikáinak, akik szerint a gabba huligán-zene volt és folyamatos megaláztatásoknak tették ki a stílus rajongóit.

Az újboli felvirágzás egy radikális stílusváltásnak (nustyle gabba) és leginkább a Masters of Hardcore kiadónak volt köszönhető. A stílus ekkor visszalassult a rave sebességére (<160BPM) és átvette a korábban a Rotterdam Terror Corps által népszerűvé tett „triolás” stílust, ahol minden ütem triola alapú, egyfajta „menetelős” hangulatot kölcsönözve a zenének. A MOH rengeteg fiatal tehetséget karolt fel, akik a „régi elvek” szerint művelték zenéjüket, pl. Angerfist, Endymion, Tha Playah. Szintén a MOH volt a felelős a gabba-partyk újraélesztéséért is, olyan helyeken tartva partykat, mint a dortmundi Westfalenhallen vagy a den boschi Brabandhallen. Mindkét eseményen többtízezer ember jelent meg.

[szerkesztés] Stílusjegyek

A gabba zene lényege a dob. A torzított, aggresszív, erőteljes dob nemritkán elnyom minden más hangszert maga mellett, a zenét pedig horrorfilmekből, metál- és rap-zenéből kimásolt beszédfoszlányokkal és ordításokkal tűzdelik meg. A gabba szövegei gyakran forognak a szex, az erőszak, a kábítószerfogyasztás és az öntömjénezés körül, de mindehhez hozzá kell tenni, hogy maga a gabba egy önirónikus műfaj, aminek alapkoncepciója az, hogy nem kell feltétlenül komolyan venni; bár maga a zene rendkívül részletes és komplex is lehet, a szövegek nagyrészt azért szólnak a fent említett dolgokról, mert egy ilyen tomboló zenéhez nem illik más.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu