Gózon Gyula

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gózon Gyula (Érsekújvár, 1885. április 19. – Budapest, 1972. október 8.): színész.

Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapesten. Egy évad után jött a Népopera, megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett 1917-ben vette feleségül Berky Lilit, aki a saját vállakozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett. Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. Bár a zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt. Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon.) Filmalakításai méltán növelték népszerűségét. Hattyúdala az „Egy öreg színész emlékei” című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában.

Tartalomjegyzék 1 Főbb szerepei 2 Ismertebb filmjei 3 Kitüntetései 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Főbb szerepei

• Bilitzky kadét (Herczeg F.: A dolovai nábob lánya);
• Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók);
• Szellemfi (Szigligeti E.: Liliomfi);
• Szilvai Tódor (Szigligeti E.: Liliomfi);
• Gobbo (Shakespeare: A velencei kalmár);
• Hoffen (Gaál J.: A peleskei nótárius);
• Lombai (Kisfaludy K.: Csalódások);
• Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom);
• Miller zenész (Schiller: Ármány és szerelem);
• Tschöll papa (Schubert–Berté: Három a kislány);
• Koszta Sámuel (Csiky Gergely–Máder Rezső: A nagymama);
• Solmay (Csiky G.: Buborékok);
• Krüger (Hauptmann: A bunda);
• Francia király (Kacsóh P.: János vitéz);
• ügyvéd (Móricz Zs.: Úri muri);
• Trahanache (Caragiale: Az elveszett levél);
• Poltáry (Mikszáth K.: A Noszty fiú esete Tóth Marival);
• Márki Jenő (Háy Gy.: Az élet hídja);
• Viszket Jakab (Urbán J.: Tűzkeresztség);
• Wang, vízhordó (Brecht: Jó embert keresünk);
• Tyelegin (Csehov: Ványa bácsi).

[szerkesztés] Ismertebb filmjei

• Hyppolit, a lakáj (1931);
• Pardon tévedtem (1933);
• Tavaszi zápor (1932);
• Rákóczi induló (1933);
• Egy éj Velencében (1933);
• Helyet az öregeknek (1934);
• Az új rokon (1934);
• Meseautó (1934);
• Lila akác (1934);
• Ida regénye (1934);
• Iglói diákok (1934);
• Köszönöm, hogy elgázolt (1935);
• Szerelmi álmok (1935);
• Ez a villa eladó (1935);
• Budai cukrászda (1935);
• Édes mostoha (1935);
• Szent Péter esernyője (1935);
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935);
• Lovagias ügy (1937);
• A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938);
• János vitéz (1938);
• Rózsafabot (1940);
• Tanítónő (1945);
• Dalolva szép az élet (1950);
• Különös házasság (1951);
• Déryné (1951);
• Civil a pályán (1951);
• Állami áruház (1952);
• Rokonok (1954);
• Én és a nagyapám (1954);
• A kőszívű ember fiai (1964)

[szerkesztés] Kitüntetései

• Kossuth-díjas (1954),
• érdemes művész (1951),
• kiváló művész (1955).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• részletes életrajz, szerep és filmszereplista
• Gózon Gyula az Internet Movie Database oldalain