Gálszécs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gálszécs (szlovákul Sečovce) város Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Kassától 37 km-re keletre fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv seč (= erdőirtás) főnévből ered, előtagja Gál zólyomi főispánra utal aki 1376-ban a falu birtokosa volt.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A város központjában a bükki kultúra tárgyi emlékeit tárták fel. A későbbi korokból a bronzkor, a hallstatti és laténi kultúra településeinek nyomaira bukkantak. Kerületek elő leletek a kelta, a római korból és a korai szláv időszakból a 7. - 9. századból is. A mai település első írásos említése 1245-ből származik, amikor IV. Béla király megerősíti Széccsel szomszédos birtokaiban az Aba nembeli Pétert. A következőkben 1320-ban említik Szécs néven. 1376-ban Gál zólyomi ispán birtoka, magyar nevét is róla kapta. 1437-ben Gálszécsnek már vásártartási és vámszedési joga volt. A településnek egykor vára volt, melyet 1439-ben a husziták építettek. 1451-ben Rozgonyi Lőrinc sikertelenül ostromolta, 1457-ben Mátyás foglalta el. 1460 körül Perényi István ostrommal foglalta el. Későbbi sorsa ismeretlen, nyoma nem maradt. 1601-ben innen indította Bocskai a Habsburg ellenes felkelést. 1633-ban pestisjárvány pusztított. 1647-ben a török, 1676-ban a kurucok pusztították a települést. A 18. századig magyar többségű településre szlovákok, ruszinok és zsidók települtek. A magyar és ruszin lakosság nagyrészt elszlovákosodott. 1830-ban földrengés rázta meg a városkát, majd 1831-ben a kolera szedett áldozatokat, ugyanebben az évben tűzvész is pusztított. 1873-ban újabb kolerajárvány tört ki. 1910-ben 3284 lakosából 1442 magyar, 1416 szlovák és 288 német volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Gálszécsi járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1494-ben gótikus stílusban épült. Később többször átépítették, legutóbb a II. világháború után, 1954-ben újították.
Görög katolikus temploma 1757-ben épült, 1954-ben újjáépítették.
Református temploma 1623-ban épült a 19. században megújították.
Kastélya a 19. század első felében épült, a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett.
A római katolikus előtt álló Pieta szobor 18. századi alkotás, eredetije ma a templomban van a templom előtt a másolata áll.
A zsinagóga 1873-ban épült.