Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Francis-turbina - Wikipédia

Francis-turbina

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Francis-turbina (Voith-Siemens engedélyével).
Nagyít
Francis-turbina (Voith-Siemens engedélyével).

A Francis-turbina a vizturbinák egy fajtája, melyet James B. Francis fejlesztett ki. Kívülről befelé áramló járókerékkel rendelkező reakciós turbina, mely egyesíti a radiális és axiális áramlás elvét.

A Francis-turbina a manapság leggyakrabban használt vízturbina. A Francis-turbinákat tíz métertől néhány száz méterig terjedő esés (vízszint különbség) esetén alkalmazzák és elsősorban elektromos energia fejlsesztésre használják.

Francis turbine alkatrészei
Nagyít
Francis turbine alkatrészei
 Francis járókerék, Grand Coulee gát, USA
Nagyít
Francis járókerék, Grand Coulee gát, USA

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Vízkerekeket régóta használnak mindenféle malom meghajtására, de ezek nem eléggé gazdaságosak. Azok az újítások, melyeket XIX. században alkalmaztak a vízturbinákon lehetővé tették, hogy versenyezzenek a gőzgéppel, mint erőforrással (ha a víz rendelkezésre állt).

1826-ban Benoit Fourneyron jó hatásfokú (80%) turbinát fejlesztett ki, melynél a víz a járókeréken belülről kifelé áramlott. A vizet érintőlegesen vezették a turbina járókerekéhez, hogy örvénylésre kényszerítsék. Jean-Victor Poncelet kívülről befelé áramló turbinát tervezett 1820 körül, amely ugyanezt az elvet követte. S. B. Howd amerikai szabadalmat kapott hasonló konstrukcióra.

1848-ban James B. Francis újításokat hajtott végre ezeken a konstrukciókon annak érdekében, hogy 90%-os hatásfokú turbinát tudjon gyártani. Tudományos elveket és kisérleti módszereket használt, ahhoz, hogy a valaha létezett legjobb hatásfokú turbinát megalkossa. Ami ennél is fontosabb, az ő matematikai és grafikus számítási módszerei jelentős előrelépst jelentettek a turbinák tervezésében. Analitikus módszere lehetővé tette, biztonsággal hogy jó hatásfokú turbinát lehessen tervezni bármilyen helyi adottságú vízierőműhöz.

[szerkesztés] Működési elve

A Francis-turbina reakciós turbina, ami azt jelenti, hogy a munkaközeg (víz) nyomása változik, ahogy átáramlik a turbinán átadva energiáját. Tömített házat szükséges alkalmazni a vízáram számára. A turbina a nagynyomású vízforrás és a kisnyomású vízkilépés között helyezkedik el, szokás szerint a gát alapjánál.

A ház bevezető része spirális alakú. Vezető lapátok irányítják a vízáramot érintőlegesen a járókerékhez. A radiális áramlás a forgórész lapátokra hat, megforgatja a járókereket. A vezető lapátok állíthatóak, hogy gazdaságos üzemet lehessen elérni különböző áramlási viszonyok esetén is.

Ahogy a víz átáramlik a járókeréken, a sugár csökken, és ez tovább növeli a víz sebességét, nagyobb forgatónyomatékot ad át a turbinának. Képzeljünk el egy zsinór végén lévő golyót, melyet a zsinórral megforgatunk. Ha a zsinór hosszát forgatás közben csökkentjük, a golyó gyorsabban forog. Ezzel a módszerrel több energiát lehet az áramló vízből kinyerni.

A kilépésnél a vízáram a csésze alakú lapátokra hat, majd örvénylés nélkül és nagyon kis kinetikus enregiával és potenciális energiával hagyja el a turbinát. A turbina kiömlő csöve különlegesen kiképzett alakú, hogy lecsökkentse a vízáram sebességét és visszanyerjük a kinetikus energiát.

[szerkesztés] Alkalmazás

Francis-turbina bevezető csigaháza, Grand Coulee vízierőmű
Nagyít
Francis-turbina bevezető csigaháza, Grand Coulee vízierőmű

A nagy Francis-turbinákat egyedileg tervezik minden vízierőműhöz, hogy a lehetséges legkobb hatásfokkal, jellemzően 90% felett üzemeljenek. A legmegfelelőbb a Francis-turbinák számára a nagy vízhozam és viszonylag kis vagy közepes esés. A Francis-turbinák tervezése, gyártása és szerelése igen költséges, de azután több évtizeden keresztül működnek.

Az egyszerű villamos energia termelésén kívül alaklmazhatók szivattyús-tározós vízierőművekben is, ahol a víztározót a (szivattyúként működő) turbinával töltik fel, olyankor, amikor az elektromos energia iránti szükséglet kicsi, az ára alacsony, és akkor fordítják meg az áramlást, és termelnek elektromos energiát a turbinával hajtott generátorral, amikor az elektromos energia iránti szükséglet a legnagyobb, ára pedig nagy.

Francis-turbinát a vízhozam és esés igen széles területére lehet tervezni. Ez atény, valamint a jó hatásfoka tette a világ legelterjedtebb vízturbinájává.

Olcsó Francis-mikroturbinákat három méteres esésre is készítenek egyedi energiatermeléshez.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu