Fertőhomok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.62071° k. h. 16.76657°

**Fertőhomok**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Sopron–Fertődi
Rang	község
Terület	12,61 km²
Népesség
Összesen: 524 fő (2001) Népsűrűség: 41,55 fő/km²
Irányítószám	9492
Körzethívószám	99
Térkép é. sz. 47.62071° k. h. 16.76657°	település Mo. térképén

Fertőhomok község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A községen átvezető főút

A Kisalföld nyugati szélén Soprontól 16 km-re helyezkedik el Hidegség és Hegykő között. Forgalmi út menti, egyutcás település a Fertő partján fésűs beépítéssel. A Győr-Sopron 85-ös főútvonalról közelíthető meg autóbuszjárattal és személygépkocsival. A Fertő körüli kiépített kerékpárút érinti a települést. Talaja közepes minőségű. A szőlőművelésnek és a zöldségtermelésnek jelentős szerepe volt a falu életében.

[szerkesztés] Története

Első írásos említése 1274-ben Praedium Humuky néven történt Csák bán és testvéreinek osztályos egyezségében. 1280-ban Csák bán fiai elzálogosították Homok nevű birtokukat az Osl nemzetségbeli Péter fiainak. 1359-ben a Kanizsayak ágához tartozó István zágrábi püspök elfoglalta és feldúlta Homokot. 1411-től a Kanizsayaké volt a falu. 1454-ben Kertesi Vaytracher Konrád és Hofi Gyles kifosztották és felégették Homokot. 1520-tól horvátok települtek be a falu elhagyott jobbágytelkeire. 1536 körül a Nádasdyak birtokába kerül, majd a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után a Draskovics, illetve a Széchenyi grófoké volt.

A rk. templom

A lakosság a 16. század közepén vált horváttá. A jobbágyság birtokállományának fejlődése mindig lépést tartott a lakosság számának alakulásával. A telki állomány szántóit mintegy 170 holdnyi irtásföld egészítette ki a telkesek javára. Az 1848/49-es szabadságharcban Kovács József, Kovács György és Szekendi Pál vett részt mint honvéd. 1864-ben megépült a homoki iskola. 1890. március 1-én megalakult a Fertőhomoki Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1906-ban az ország más megyéiben fekvő azonos hangzású községnevektől való megkülönböztetésként a „Fertő” előnevet kapta, így lett Fertőhomok a település neve. Ugyanebben az évben új templom épült a régi helyén Ullein József soproni műépítész tervei szerint. 1908-ban tűz pusztított, 1910-ben újabb tűzvész dúlta fel a falut. Az I. világháború 19 áldozatot követelt. 1925-ben a földbirtokreform során kiosztott házhelyek 80%-a beépült. Az 1929. évi tűzvész után szinte teljesen átépült a falu. 1930. március 12-én megalapították a Fertőhomoki Polgári Lövész Egyesületet. Ugyanezen év május 19-én 40 la-kóház és gazdasági épület esett áldozatul az újabb tűzvésznek. 1934-ben megalakult a Fertőhomoki Gazdakör. A 40-es években a Fertő-menti Gazdakörök Szövetségének keretében szorosan bekapcsolódott a határmenti zöldség- és gyümölcsforgalom ellenőrzésébe. 1935-ben kezdte meg működését a Magyar Vöröskereszt Egylet fertőhomoki helyi csoportja. 1938-ban képviselőtestületi közgyűlés tárgyalta a község villamosítását.

A községháza

A földosztáskor a Széchenyi-birtokból csak egy-két holdat juttat-hattak a 96 földigénylőnek. 1947-ben művelődési ház épült. 1959-ben megalakult az Aranykalász termelőszövetkezet. Az 1960-as években orvosi rendelő és váró, könyvtár és klubhelyiség, járda, új tűzoltószertár, vendéglő épült, felújították a sportpályát bővítették a villanyhálózatot. A községben csak alsó tagozatos iskolát hagyták meg, a felszabadult tanteremben állandó óvodát létesítettek. 1967-ben az Aranykalász Termelőszövetkezet csatlakozott a hegykői tsz-hez.

Az idősebb lakosság rétege ma is inkább zöldségtermesztéssel foglalkozik, és a környékbeli városok piacaira viszi áruját. Az itt lakók egy másik része az idegenforgalomból egészíti ki jövedelmét. A községben kiadó szobák, Fertőhomok és Hegykő között termálfürdő táborozási lehetőséggel, kemping és több kiadó nyaraló nyújt szálláslehetőséget a turistáknak. A lakosság és a turisták ellátását két élelmiszerbolt, két vendéglő, posta és orvosi rendelő biztosítja. A településen napköziotthonos óvoda működik, általános iskolába a szomszédos Hegykőre járnak a gyerekek. A művelődésre és szórakozásra kiváló lehetőséget nyújt a kultúrház, amely mellett könyvtár is található.

A helyi tamburazenekar és néptánc együttes a horvát hagyományaikat ápolja. Az idősebb korosztály ma is szívesen beszéli a horvát nyelvet, a fiatalok azonban már egyre kevés-bé értik és használják.

[szerkesztés] Nevezetességei

A település műemlék jellegű épülete Ullein József soproni műépítész tervei szerint épült 1906-ban. A neoromán stílusú, egyhajós, egytornyos római katolikus templom védőszentje Szent Anna. A templom előtti pilléren áll Szent Antal 18. századi szobra, a temető keresztje szintén 18. századi: magas talpazaton pikkelydíszes pillér, előtte kesergő Mária szobra. A pillér feletti Szentháromság csoport a 19. századból való.