Fertőboz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.6333° k. h. 16.7000°

**Fertőboz**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Sopron–Fertődi
Rang	község
Terület	13,63 km²
Népesség
Összesen: 260 fő (2001) Népsűrűség: 19,07 fő/km²
Irányítószám	9493
Körzethívószám	99
Térkép é. sz. 47.6333° k. h. 16.7000°	település Mo. térképén

Fertőboz község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Kilátás a Fertőre

Magyarország észak-nyugati részén, az Alpokalján, Soprontól 12 km-re, a Fertő mellett helyezkedik el. A Fertő-Hanság Nemzeti Park része, gazdag növény és állatvilág jellemzi. Győr-Moson-Sopron megye egyik legszebb részén, a Fertő déli partját övező dombsor és a fertői nádas között helyezkedik el. Soprontól való távolsága 10 km, melyhez Kisboz, a geofizikai obszervatórium és egy GYSEV őrház is tartozik. A község elhelyezkedése révén, a Fertőparti Nemzeti Park része, s gazdag növény- és állatvilág jellemzi. Említésre méltó a békák tavaszi és őszi vonulása, mely a falut keresztezi. Ebben az időszakban a közlekedőket táblák figyelmeztetik, hogy vigyázzanak a szúnyogpusztítókra. Minél hatékonyabb védelmük érdekében az országút alatt alagutakat is építettek.

Közlekedési megközelíthetősége jó. A Fertőrákos felől Hidegség felé vezető út köti össze a külvilággal. Az áthaladó kerékpáros turizmust a falun végigvezető kerékpárút segíti. A vasútállomás 2,5 km-re található, s ez egyben a Nagycenk-Fertőboz Múzeumvasút megállóhelye is.

[szerkesztés] Története és mai élete

A közékorban a Kanizsai család tulajdonában volt, a 16. században a Nádasdy család birtoka. A 18. században került a Széchenyi család tulajdonába.

A község nevét több szakember is a bodzával hozza kapcsolatba. Feltevésüket alátámasztja az, hogy egy 1281-ből származó oklevélben Terra Boziasnak, azaz Boziás földnek nevezték. Ezenkívül még a Boos, Búzs, Booz elnevezések is előfordulnak. A soproni múzeumban őrzött leletek tanúsága szerint már az őskor óta lakott helység volt. A Gradina nevű hegyet kőkorszakbeli lakóhelynek nyilvánították, s ennek az északnyugati részén római, valószínűleg 4. századi sírra bukkantak. Ebben 173 cm magas csontváz feküdt; körülötte rozsdás késpenge, három nyílcsúcs és egy szíjkapocs volt található. Találtak a falu környékén honfoglaláskori nyílhegyeket is. 1321-ben Kanizsai Lőrinc szerezte meg bérletként a Balf és Hidegség közötti Boz nevű birtokot Bees Lászlótól, a bán fiától. 1366-ban Lajos király Kanizsai István zágrábi püspöknek és testvérének, Jánosnak további birtokot ajándékozott itt. Később a Rozgonyiak kezére jutott a vidék, de néhány év múlva ismét visszakerült eredeti tulajdonosához, majd Nádasdy birtok lett. Ezután a Draschkovichok, végül pedig a Széchenyiek lettek a vidék urai. 1677-től egészen a II. világháború utáni földosztásig ennek a grófi családnak volt tulajdona.

A Gloriette kilátó

1732-ben épült fel a bozi templom, melyet 1903-ban rendbehoztak, de még ugyanebben az évben leégett egy nagy tűzvészben. Az újjáépítés azonnal megkezdődött id. Radics József süttőri építőmester tervei szerint. A helyreállítás a település hozzájárulásával és gróf Széchenyi Béla pénzügyi segítségével történhetett meg. Az épület belsejét ifj. Sterbencz Károly soproni festő díszítette. A főoltárkép, mely a Szentháromság képe Szűz Mária társaságában, Stornó Ferenc műve. Található még a templomban Szent Erzsébetet ábrázoló kép is, melyet Eduardo Lozano készített Madridban és gróf Széchenyi Béla adományozta a falunak. A harangot az aradi öntödében és Sopronban, a Seltenhófereknél készítették. Fertőboz 1772-ben különvált a hidegségi anyaegyháztól, s ettől vette kezdetét az anyakönyveztetés a településen

1802-ben készült el a falu máig is legjelentősebb műemléke, a Gloriette. Gróf Széchenyi Ferenc építette ezt József nádor emlékére, aki 1800-ban és 1801-ben meglátogatta őt, s innen gyönyörködött a tájban. A „fertői kilátó” valószínűleg Ringer József építészmester műve lehet, akit a gróf foglalkoztatott a kastélyban. A Gloriette egyike azon kevés emlékeinknek, melyek a környéken ebből az időből megmaradtak, az idő vasfoga azonban ezen a műemléken is kifogott. Már 1968-ban elkezdődtek a helyreállítások, melynek terveit Rados Jenő egyetemi tanár készítette el, viszont az utána eltelt három évtizedben a savas eső és a környezetszennyezés is nagymértékben hozzájárultak a kilátó pusztulásához.

A Széchenyiek nemcsak a Gloriette-tel, hanem más egyéb tevékenységükkel is fejlesztő hatást gyakoroltak a településre. 1811-12-ben alakították ki a mai napig is meglévő hatalmas, hegyoldalba vájt borospincéket. Ugyanekkor alapították meg a Boózi Borüzéri Rt.-t is. 1832-ben Széchenyi István megépítette a bozi fürdőtelepet és a hajókikötőt. Ebben a században létesítették, 1855-ben a Hollinger Bade - Austalt, mely fürdőintézet volt és szálloda is épült hozzá, a Gloriette Fogadó. Ez 1995-ig üzemelt.

A bozi templom

1891-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, melynek nagy munkát adott a már említett 1903-as tűzvész, melyben a templom, az iskola és a település 3/4 része is leégett. 1904 és 1907 között, a megindult országos kivándorlási láz idején a településről elég sokan, összesen 29-en vándoroltak ki Amerikába. Az I. világháború bevonult katonái közül ketten kaptak vitézségi aranyérmet, s mellé vitézi telket. Az 1910-es éveket követő kisebb földbirtokreform során kiosztott területen épült egy új utca Kisboz néven, mintegy 20 házhellyel, s ez a vidék 1928 után fokozatosan benépesült. A 20-as évektől kezdve észrevehetően csökkent a falu lélekszáma, s ez így történt a második világpusztító háború után is. A harcok során elesettek emlékére 1991-ben emelték a Hősi Emlékművet a fertőbozi temetőben.

1946-ban az 575 németajkú lakosból 440-et telepítettek ki. Ők és családtagjaik első ízben 1992-ben utazhattak haza szülőfalujukba. A közel ötven éve elhagyott házaikba, a kormány határozata alapján telepesek költöztek a környékbeli községekből és a mai Szlovákiából. 1948-tól határ- és aknazárak, valamint határövezeti szigorítások zavarták a nádaratást és a halászatot, mely a lakosság fő megélhetési forrása volt. 1951-ben öt személyt deportáltak az Alföldre, illetve a Hortobágyra. Ők csak 1953 októberében térhettek vissza. 1959-ben az egész község belépett a tsz-be, mely 1962-ben egyesült a nagycenkivel. Az 1950-es években épült fel a község határában a geofizikai obszervatórium, majd 1967-ben avatták fel az egykori fürdőszállóból kialakított turistaszállót. Innen páratlanul szép kilátás nyílt a Fertő nádrengetegére.

A községháza

Fertőboz közjogi helyzetére jellemző, hogy 1898-ig a cenki jegyzőséghez tartozott, azután a tanácsok megalakulásáig a hidegségihez. 1950 és 1973 között önálló település volt, majd 1991-ig a nagycenki Tanács társközsége lett. Jelenleg ismét önálló. A helység lakosainak száma folyamatosan csökkent. 1949-ben még 478-an, 1960-ban 384-en, 1970-ben 381-en, 1980-ban 326-an, 1990-ben 292-en, s jelenleg, 1997-ben 285-en élnek a faluban. A legnagyobb problémát az okozza, hogy kevesen képviselik az ifjabb generációt Fertőbozon. A keresők kb. fele Sopronba jár dolgozni különböző helyekre, negyedük pedig a nádgazdaságban dolgozik. Létezik itt a fertői Nádgazdasági Vállalatnak egy nádtelepe.

A település gazdasági életére jellemző, hogy a legtöbben (összesen hatan) egyéni vállalkozók és a külföldi tőke nem képviselteti magát. A vállalkozások közül főleg a kereskedelmi tevékenységet folytatók vannak túlsúlyban Fertőbozon, s szolgáltatással mindössze ketten foglalkoznak. Két jelentős gazdasági társaság működik itt: Unicorn Idegenforgalmi- és Mezőgazdasági Szolgáltató KFT és az Interars Restaurátori, Művészeti és Kereskedelmi BT.

Fertőboz kulturális helyzete silány. Ennek egyik okát abban lelhetjük, hogy nincsen a községben sem óvoda, sem iskola, sem pedig művelődési ház. Pedig bármelyik kulturális központtá válhatna. A gyerekek 1974 óta a közeli Nagycenkre járnak át tanulni. Egyébként működött Fertőbozon egy iskola, melyről az első feljegyzés 1872-ből való. 1928-ból pedig van egy olyan adat, mely szerint építettek egy kisiskolát is. 1948-ban államosították, s kétcsoportos oktatás folyt az 1970-es évek közepéig. A faluban jelenleg egyetlen művelődési lehetőség a könyvtárban van, ahol 1988-ban 2922 db könyv és 54 fő beiratkozott olvasó volt. Található még a településen egy sportpálya és egy templom is. Sajnos a községben az egészségügyi alapellátás nem biztosított. Már lassan három évtizede a cenki körzeti orvoshoz tartoznak a fertőboziak. Nagycenkkel szoros kapcsolat fűzi össze a községet. Ezt bizonyítja az is, hogy a településen élő időseknek a cenki kastélyszálló étkezdéjéből hordják az ebédet. Infrastrukturális ellátottsága a körülményekhez képest jónak mondható, s összesen 109 db lakás található a faluban, s ennek 95,4%-a vezetékes ivóvízzel rendelkezik. A szennyvízcsatorna hálózatba 74 otthon van bekapcsolva. Telefonnal majdnem a lakások 70%-a rendelkezik, s az utak 80%-a burkolt.

A helyi lakosságra az aktivitás és a szervezőkészség jellemző. Ezt támasztja alá, hogy ebben a piciny községben három darab civil szerveződés is alakult. 40 éve működik a „Magyar Vöröskereszt Fertőbozi Alapszervezete”, mely a soproni körzethez tartozik. Fő feladatának a véradások szervezését és az egészségügyi felvilágosító munkát tartja. 1992-ben jött létre a „Faluért Egyesület Fertőboz” nevű társadalmi szervezet, melynek a faluszépítés, a környezet- és természetvédelem, a hagyományőrzés és a jó faluközösség kialakítása a célja. 1995-ben pedig „Fertőparti Hegyközség Fertőboz” néven alakult meg egy hegyközség. Jelenleg összesen 121 tagja van és 135 ha szőlőültetvényt gondoz. A termés egy részének feldolgozása a dombok alá vájt helyi pincékben történik meg.

A fertőbozi elöljárók terveiben szerepel, hogy jó kapcsolatot építsenek ki az innen kitelepített családokkal és a leszármazottjaikkal. Céljuk az is, hogy a baráti viszonyt mind jobban elmélyítsék, s a volt „boziak” továbbadják kis településük és az azt körülvevő vidék jó hírét a kint élőknek. Így bízhatnak abban a község képviselői, hogy az idegenforgalomból jelentős bevétel fog származni. Az idelátogatók pedig nem lesznek csalódottak. Rabul ejtheti őket a természet gyönyörűsége, s a sok műemlék. A már említett Glorietten kívül, itt található a Szent Apollónia-szobor, az Ecce Homo-szobor, egy Széchenyi síremlék és az I. és II. világháborús síremlék is.