Feröer földrajza
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Geológia
Feröer Izlandhoz hasonlóan a Grönlandtól Skóciáig húzódó, forrófolt-tevékenység során keletkezett vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 36 millió évvel ezelőtt működött hatalmas rétegvulkán maradványa. A vulkán központi része a mai szigetektől nyugatra helyezkedett el. A szigeteket főként bazalt alkotja. A szembeötlő, sima, párhuzamos bazaltrétegek kelet felé lejtenek.
A vulkánmaradványt a jégkorszak egy részében összefüggő jégtakaró fedte; a melegebb időszakban csak a legmagasabb részeket fedte jégsapka. A jégsapkákból minden irányba leereszkedő gleccserek U alakú gleccservölgyeket vájtak ki, a tengerszint alatt is folytatódó glaciális erózió fjordokat alakítottak ki, amelyek a vulkánmaradványt részekre vágták. Ma Feröer 18 szigetből áll.
Az abrázió folyamatosan pusztítja a szigeteket.
A szigetcsoport 18 szigetből áll, amelyeket néhány km, esetenként néhány száz m széles tengerszorosok választanak el egymástól. Az egyes szigetek partvonala rendkívül tagolt, bonyolult.
Feröer legmagasabb csúcsa a Slættaratindur (882 m) Eysturoy szigeten. A szigetek domborzatát jégformálta, merész sziklagerincek és csúcsok, és köztük széles, U alakú völgyek jellemzik. Vízszintes területek alig vannak. Az abrázió, elsősorban a nyugati partokon, több száz m magas sziklafalakat (Vestmannai madársziklák), sziklakapukat, tengerrel elöntött barlangokat, látványos sziklatornyokat (Óriás és Boszorkány) alakított ki.
[szerkesztés] Éghajlat
Feröer éghajlata a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességhez képest enyhe. Tórshavnban az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség eléri az 1500 mm-t. Minden hónapban gyakori a csapadék, de a tél a legcsapadékosabb. Évente átlagosan 280 napon esik eső vagy hó. Állandóan hóval vagy jéggel borított területek nincsenek a szigeteken.
[szerkesztés] Növényzet
A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek.
