Fenyőfő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Pannonhalmi |
| Rang | község
|
| Terület | 29,65 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8432 |
| Körzethívószám | 88 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Fenyőfő község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település az Öreg (vagy Magas) Bakony átlagosan 270 méteres magasságban lévő községe. Győr-Moson-Sopron megye legdélebbi csücskében található 2002. október 20.-a óta. A község azon hat település egyike, akik 1999. nyarán kezdeményezték a Veszprém megyétől való elszakadást a lakosság előzetes véleménynyilvánítása alapján.
A falutól délre a Bakony legészakibb, s legmarkánsabb vonulata húzódik. Ide tartozik a hegység legmagasabb pontja, a Kőris hegy a maga 709 méteres magasságával. A községet több magaslat is övezi. (Sándor hegy 393 m), Kakas hegy (412 m), a Mennydörgő hegy (418 m), Pápalátó kői hegy (390 m) és a Késellő hegy (450 m).
A község közúton Győr felől a 82-es úton Bakonypéterdig, onnan Romándon át, Bakonygyirót és Bakonyszentlászló érintésével közelíthető meg. Veszprém felől szintén a 82-es úton Bakonyszentkirályig, majd Bakonyszentlászló érintésével érhető el. A községet vasúton, a Győr-Veszprém vonalon a tőle keletre 4 km-re eső Vinyétől, illetve a Pápa Tatabánya útvonalon a tőle 5 km-re lévő Pápateszérről lehet megközelíteni. Jellemző, hogy a tőle légvonalban 12 km-re lévő Zircet, közúton 30 km-es úttal lehet elérni.
[szerkesztés] Története és mai élete
Elszigeteltsége ellenére a település 8 évszázados múlttal rendelkezik. Az első írások 1230 körül Feneufey, Fenewfey helyneveken említik. Később (1557 körül) Fennyeewfel néven. Az elnevezés kettős értelmű, de magyar eredetű. Elsőként jelentheti „fenyővel benőtt magaslat alatti települést”. Másként lehet értelmezni ”a fenyvessel borított völgy kezdetének” is. A középkorban az ugodi és a pápai várbirtok jobbágyfaluja volt. A török időkben elhagyott helyként szerepelt az adójegyzékben.
A falu elszigetelt fekvése a lakosság fokozatos elvándorlását okozta. A település lakossága 1829-ben 529 fő volt, s ez a mai napig fokozatosan csökkent 200 fő alá. A mezőgazdasági termeléshez az itteni viszonyok nem voltak megfelelőek, s az ipari tevékenység is csak kiegészítő tevékenységként funkcionált. A vinyei fafeldolgozóüzem mellett a tájon az 1960-as évek elejétől napjainkig országos jelentőségű bauxitbányászat folyt a falutól 2-3 km távolságra. Ez némi fellendülést hozott, mert 1961-ben valósult meg a vezetékes áramszolgáltatás. Ezt követően orvosi rendelője illetve kultúrháza is épült. Sőt önálló postahivatala is volt az elmúlt évig, melyet a Magyar Posta megszüntetett. Helyette a sokat vitatott mobilposta szolgáltatást vezette be.
A község társadalmi és kulturális élete gyakran kapcsolódik Bakonyszentlászlóhoz. Ezt egyrészt a közös közigazgatás, másrészt a közös oktatás is indokolja. Önálló képviselő-testülettel rendelkezik a település, de a lakossági hatósági ügyeket a körjegyzőség látja el, melyhez 2004. január 1-től csatlakozott Bakonygyirót község is. A napköziotthonos óvoda és az általános iskola Bakonyszentlászlón működik, ahová a községből járnak a gyerekek. Az egészségügyi ellátást is onnan biztosítják. A településen az idősek, a szociálisan rászorultak részére, falugondnoki szolgálatot vezettek be. Az időseket, betegeket, orvoshoz, kórházba szállítják. Részükre Bakonyszentlászlóról ebédet szállítanak ki. Kérésre a kisebb nagyobb bevásárlásokat is elintézik.
A lakosság mindig római katolikus hitű volt. Templomának stílusjegyeit az 1771-es átépítés során kapta. Román kori alapokra épült. Felújítása 1995-ben fejeződött be. A templomban tiroli faragású oltár, valamint Závory Zoltán festőművész stációi és freskója látható.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A falu körül természetvédelmi terület húzódik. Megtekintésre felsorolhatatlan mennyiségű természeti érték látnivaló érdemes. A homoki ősfenyves páratlan szépségével, maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi keverék flórájával méltán hazánk egyik 1954 óta kiemelten védett területe. Kitaibel Pál európai hírű orvosból lett botanikus tudós 1799-ben hívta fel a figyelmet erre a különleges fenyves erdőre. A fenyves megőrizte hidegtűrő hegyvidéki és melegkedvelő alföldi növényeit. Előfordul itt homoki varjúháj, fényes poloskamag, fekete kökörcsin, pázsitos és tarka nőszirom. Az ősfenyves keleti szélén a vasútvonal mellett áll Kitaibel Pál kopjafája.
- A falu határában, 1812-ben emelt kőkereszt található.
- A környéken a fődolomit töbreiben alakult ki Európa legvastagabb 60 m-es bauxit lencséje, melyet külszíni fejtéssel termeltek ki, sajnos az ősfenyvest megbontva. Az ősfenyves mellett a Bakony felé húzódó ősborókást is érdemes megtekinteni. A környékbeli kirándulások, gyalogtúrák során számos botanikai, geológiai látnivalóban lehet gyönyörködni. Túrázni lehet a Cuha patak szurdokvölgyében, a Hódos ér völgyében, a környező hegyek erdőségeiben (barlangok, források, emlékművek, kilátók, romok)
- Bakonyszentlászlóról Zircre illetve Veszprémbe az 1896-ban épített nagyvasúton, melyen 40 km/ó sebességgel kanyarogva, alagutakon keresztül halad a vonat, különleges utazásban vehetnek részt a turisták.
- A település önkormányzata Ősfenyves nevű vendégházat üzemeltet a községbe látogatóknak. A családoknak nyugodt pihenést, igény szerinti ellátást, jó levegőt, falusi turisztikai programokat (disznóölés, szántúra, nyáron kerékpárkölcsönzés, illetve lovaskocsikáztatás) biztosítanak.
- Római katolikus templom
Based on work by