Felsővámos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Felsővámos (1899-ig Vámosfalu, szlovákul Horné Mýto) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben 969 lakosából 942 magyar és 24 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dunaszerdahelytől 12 km-re keletre a Kis-Duna jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu neve már az 1268-as pápai tizedjegyzékben felbukkan Wamus néven. Más források szerint csak 1406-ban említik először. 1553-ban Serédy Gáspár 4, Mérey Mihály 3 portával birtokos a faluban. 1683. február 23-án a török rajtaütött a településen, kirabolta, felégette és 104 helyi lakost, akik nem tudtak időben elmenekülni fogságba hurcolt. A 17. század végén a Pálffy család birtoka lett. Mai római katolikus templomát a régi helyén 1775-ben építették barokk stílusban, a 19. században klasszicista stílusban átalakították. 1828-ban Felsővámos 67 házában 485 lakos élt. 1910-ben 567, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1960-ban a szomszédos Vásárút községgel egyesítették Trhové Mýto néven, 1990-óta újra külön községek.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1775-ben barokk stílusban épült. A 19. században klasszicista stílusban építették át.