Felsőerdőfalva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Felsőerdőfalva (1892-ig Óleszna, szlovákul Stará Lesná, németül Altwalddorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Késmárktól 10 km-re nyugatra a Tar-patak bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu a 13. század végén erdőirtással keletkezett, első említése 1294-ből származik Erdewfalva néven, a Berzeviczy család birtoka volt. 1315-ben Menhardi, 1394-ben Erdoufalva néven említik. A 14. század eleljén Károly Róbert király adományából Kakas magiszter birtoka. 1720-ban Késmárk szabad királyi város tartozéka lett. 1787-ben 72 házában 508 lakos élt. Szlovák nevén csak 1808-ban említik először. 1828-ban 92 ház állt a faluban 668 lakossal. Lakói földművelésből, állattartásból, erdei munkákból, lenszövésből, majd a 19. század végétől egyre inkább a tátrai idegenforgalomból éltek. 1910-ben 566, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, a 18. század végén barokk-klasszicista stílusban építették át.
- Evangélikus temploma 1821-ben épült klasszicista stílusban.