Etana-eposz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Etana-eposz (modern cím, a mű kezdősora alapján: „Ála ísziru iláni", Várost terveztek az istenek), a Kr. e. II. évezred elején keletkezett sumer-akkád mitológiai eposz. Babilóni hagyomány szerint Lu-Nanna, a hét bölcs egyike volt a szerzője, ez azonban feltehetőleg csak fikció. Etana Kis városának (ma Tell Ukheimir, Irak) volt a királya a Kr. e. III. évezred elején, a rá vonatkozó hagyományok mítikus formában a Sumer királylistában is helyet kaptak.
Az eposzban Etana Samas napistenhez fordul segítségért, mivel nincs fia. Samas közli vele, hogy egy sas, amelyik szárnyaszegetten, egy gödörben vergődik, segít majd rajta. Etana kiszabadítja és meggyógyítja a madarat, majd a hátán az égbe emelkedik, Istar trónusa elé, hogy onnan szerezze meg a „szülés füvét". Az eposz befejezése elveszett, egyes kutatók véleménye szerint a mű Etana lezuhanásával ért véget, de valószínűbb, hogy célt ért, mivel a Sumer királylista számon tartja a fiát is.
A mű rokonítható a Lugalbanda és Enmerkar című eposszal, a sas motívuma abban is kulcsfontosságú, ott Uruk városának egyik tisztje nyújt segítséget a bajba került madárnak.
Az eposzt az ékírásos írásbeliség koráben két ízben is átdolgozták: az első, óbabiloni változatot követte egy középasszír (Kr, e, II. évezred második fele) és egy újasszír (Kr. e. VIII. század?), amelyek inkább a verselés technikáját frissítették fel, magán a művön nem sokat változtattak. Utóéletének gazdagságát tekintve az Etana-eposz a Gilgames-eposz mellé állítható, sőt azzal részben keveredik is, mint például Ailianosz Kr. u. III. századi kuriózumgyűjteményében. A sas meséje a görög Arkhilokhosz, Aiszóposz és Arisztophanész műveiben, valamint a szanszkrit, örmény, szír stb. mesekincsben is megtalálható.
Based on work by