Erdőkertes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.67491° k. h. 19.31583°

**Erdőkertes**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Veresegyházi
Rang	község
Terület	5,74 km²
Népesség
Összesen: 6024 fő (2001) Népsűrűség: 1049,48 fő/km²
Irányítószám	2113
Körzethívószám	28
Térkép é. sz. 47.67491° k. h. 19.31583°	település Mo. térképén

Erdőkertes község Pest megyében, a Veresegyházi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A község a fővárostól északkeletre, a gödöllői dombvidéken található. Megközelíthető a környező településeken át (Veresegyház, Vácegres) alsórendű úton. Az M3 autópálya gödöllői csomópontja kb. 10 km távolságban érhető el. A Budapest Nyugati - Veresegyház - Vác vasútvonalon saját vasútállomása van. Erdőkertes környékének legmagasabb pontjai a 278 m magas Szadai hegy és a 345 m magas Margita. A dombok között kisebb-nagyobb mélyedések, völgyek találhatók, amelyeket pannon homokos réteg és holocén futóhomok-takaró borít. A környező dombokról lefolyó csapadékvíz a homokon keresztül átszivárogva a völgyek alján gyűlik össze. A víz mélyebbre jutását a helyenként 8-900 m vastagságot is elérő, vízzáró agyagréteg gátolja meg. A felszín alatt mogzó víz így a legalacsonyabb pontokon, a domboktól távol bukkan a felszínre (Egres-patak). Erdőkertes környéke egyike az ország legszárazabb területeinek, az éves csapadékmennyiség 550 mm alatt van. A mai Erdőkertes helyén korábban homokpuszták és cseres-tölgyesek, a völgyekben pedig keményfa-ligeterdők, nagy kiterjedésű lápok és mocsarak voltak, amelyre a jelenlegi élőhely-maradványokból lehet következtetni.

[szerkesztés] Története

A Veresegyház külterületén fekvő Urasági tag nevű határrészt 1910-ben parcellázták fel. A betelepülők elsősorban Budapesten dolgozó tisztviselők és munkások voltak, akik előbb nyaralókat, majd végleges otthont építettek. A települést akkoriban Erdővárosnak nevezték. 1918-ben társadalmi munkában épült fel a telep eredetileg "Kőhidikertek" nevű vasúti megállója. Abban az időben 4-500 lakosa volt a településnek. A huszadik század első harmadában, az újabb parcellázások nyomán jött létre a régi településmag körül a gyümölcsöskerttel körülvett nyaralóház-építési mód. A Veresegyház külterületeként fejlődő településen téglagyár létesült, és jelentős szőlő- és borkultúra alakult ki. 1956-ban a település Erdőkertes néven önálló községgé alakult. 2005 óta a községnek saját rádiója is van (92,4 MHz, Zöld rádió), amely 10-15 km-es körzetben és az interneten is hallgatható. [1]

[szerkesztés] Nevezetességei

A település 1928-ban épített római katolikus temploma Budapest környékén az egyetlen, tiszta Bauhaus stílusban épített templom.

A környék kiemelkedő természeti értéke az Erdőkertesi homokpusztagyep. Az élőhely fennmaradását annak köszönheti, hogy korábban katonai gyakorlóterület volt. A terület nagy számban tartalmaz Kárpát-medencei bennszülött fajokat. Ezek közül is kiemelendő a fokozottan védett homoki kikerics (colchicum arenarium) előfordulása[2]. További védett és ritka növényfajok a különféle árvalányhaj fajták (stipa)[3], a báránypirosító (alcanna tinctoria)[4], a fényes poloskamag (corispermum nitidum)[5], a kései szegfű (dianthus serotinus)[6], és a magyar csenkesz (festuca vaginata)[7].

Erdőkertes másik természeti értéke a Reveteki láp, melynek tőzegpáfrányos-rostostövű sásos rekettyés fűzlápját 2003-ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását.

(Forrás: Veresegyház és Erdőkertes élőhelyfoltjainak botanikai felmérése és jellemzése. Vis Naturalis BT, 2004.)