Encs
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Észak-Magyarország |
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Kistérség | Encsi |
Rang | város
|
Terület | 31,13 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 3860 |
Körzethívószám | 46 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól kb. 30 kilométerre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól észak-keletre kb. 30 km-re fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni hegység határolja.
[szerkesztés] Története
Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az ittlakó lakosságot.A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.
A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. A trianoni békeszerződés után kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének legfontosabb településévé lépett elő. Az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. 1962-ben az egyesített encsi, abaújszántói és szikszói járások székhelye lett. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. 1984-ben hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Testvérvárosok
- Bad Dürrenberg, Németország