Egri csillagok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza regénye (1899), az egyik legismertebb magyar történelmi regény.

Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. „Ez a mű az első olyan írói vállakozások egyike, amely nem a regényeset akarja megmutatni a múltban, hanem a valóságosat.” (Szathmáry Éva)

[szerkesztés] Forrás

Gárdonyi forrásai közt említhető Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljárul szóló éneke. A lantos maga is felbukkan a műben.

[szerkesztés] Írói módszer

A szerző autodidakta módon, önállóan készült fel regénye megírására. Utánaolvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez. A mű megírása előtt rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát tartalmazó listát.

[szerkesztés] Szereplők

A műben valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. A regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök névsorával, sokat közülük belevett a történetbe. Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának leírásában is.

Bornemissza Gergely (? – 1555 jan. után): királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal tűzszerészi,haditechnikai fortélyaira. 1553-ban Eger várának kapitányává nevezték ki. 1553 október 17-én a törökök elfogták és Isztambulba vitték. "Felesége 1555. januárban levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében" - az Életrajzi Lexikon szerint. Az egri ostrom után a regényben sorsa befejeződik, ez a mű csúcspontja, a főhős diadala.
Cecey Éva: Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is.
Enyingi Török Bálint (? – Isztambul, 1551): magyar főnemes. 1521-től nándorfehérvári bán, 1526-ban részt vett a mohácsi csatában mint II. Lajos testőre. 1527-ben átállt I. Ferdinánd pártjára, a ezért nagy birtokokat kapott. 1540-ben Izabellával, Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel együtt osztoztak János Zsigmond gyámságának jogán. Amikor ugyanebben az évben Izabella királynét II.Szulimán szultán Pest melletti táborába kísérte, a törökök elfogták és az isztambuli Héttorony foglya lett haláláig. A regényben az 1530-as években bukkan fel, a mohácsi csata leírása és Török Bálint erőszakos birtokszerzései a műből kimaradnak, eszményített törökverő hőssé válik, pedig a valóságban Nándorfehérvár törököknek való átengedése is a nevéhez fűződik.
Dobó István (1500 körül – Szered, 1572): felvidéki nagybirtokos főnemes. 1549-től volt Eger várának kapitánya. 1552. szeptember 11.-október 18. között. Ahmet nagyvezér és Ali budai pasa seregeivel szemben megvédte a várat, mely kulcsfontosságú szerepet töltött be akkor Felső-Magyarországon. A történetben már az első fejezetben felbukkan. További sorsa azonban nem szerepel a műben, miszerint jutalmul Déva és Szamosújvár területét kapta meg I. Ferdinándtól, majd 1553-ban Erdély vajdájának nevezték ki. Utána több vád is érte az udvar részéről: 1569. december 12-én Miksa (magyar király) magyar király Balassi Bálint apjával, Balassi Jánossal együtt fogatta el, majd utóbb szabadon engedték.
Mekcsey István (? – Tiszavárkony, 1553): birtokos nemes, 1551 – 52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri győzelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig ő lett a vár gondnoka. "Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát"- ez azonban a regényben már nem szerepel.

A valóságos szereplők a műben romantikus, eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásukból, személyiségükből a példamutató tetteket emelte ki az író. A negatív tettekről nem tett említést.

A valóságos személyek mellett azonban helyet kapnak kitalált és tipikus regényszereplők is:

Sárközi, a cigány
Jumurdzsák, a kiszolgált török katona

[szerkesztés] Cselekménye

A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta.

1. rész: Hol terem a magyar vitéz?

Gergő és Évike török fogságba esése és kiszabadulása. Jumurdzsák megmenekülése a haláltól. Dobó Török Bálint udvarába viszi a kis Gergelyt.

2. rész: Oda Buda

Gergely megkapja Jumurdzsák amulettjét, gyűrűjét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gergely fel akarja robbantani a török császárt ám összetéveszti egy agával, újabb fogság és szabadulás. Évi a királyné udvarában. Buda elvesztése és Török Bálint fogságba jutása.

3. rész: A rab oroszlán

Mekcsey felkeresi Gergelyt, hogy Évát máshoz akarják adni. Gergely Gyaluról megszökteti szerelmét. Gergely, Éva, Török Jancsi és Matyi elindulnak Török Bálintot kiszabadítani, Jumurdzsák a nyomukban. A szöktetés nem sikerül, elmenekülnek.

4. rész: Eger veszedelme

Jumurdzsák ellopja Éva és Gergely 6 éves fiát, a talizmánját akarja visszakapni. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete, kiderül a gyermek elrablása.

5. rész: Holdfogyatkozás

Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulása. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. Az ostrom leírása, az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái. Évának egy török asszony elhozza fiát saját gyermeke ellenében. A török elvonulása Eger alól.